Államalapító Szent István király ünnepén kettős hálaadásra gyűltek össze a hívek a balatonfűzfői Jézus Szíve Plébániatemplomban. Augusztus 20-án nemcsak első szent királyunkra emlékezett a közösség: éppen 90 évvel ezelőtt, 1936. augusztus 20-án szentelték fel a templomot. Az ünnepi szentmisét Dr. Udvardy György veszprémi érsek mutatta be.
Laposa Norbert helyettes esperes, plébános köszöntőjében felidézte, hogy a templom történetéhez Boldog Bódi Mária Magdolna élete is szorosan kapcsolódik. Öt évvel a felszentelést követően, 1941. október 26-án ugyanis ebben a templomban tette le magán szüzességi fogadalmát.
Norbert atya hálát adott a kilenc évtizede felszentelt templomért és Magdi életpéldájáért, majd arra buzdította a jelenlévőket, hogy mindenekelőtt Krisztus példáját követve éljék mindennapjaikat.
Külön köszöntötte Andruskó Gyula atyát, Balatonfűzfő testvértelepülése, a felvidéki Nagycétény lelkipásztorát, valamint a két település polgármestereit, képviselőit és az ünneplő közösséget.
Udvardy György érsek atya köszöntőjében hangsúlyozta: Szent István személyében azokat a krisztusi erényeket ünnepeljük, amelyek képesek voltak megerősíteni, fölépíteni és jövőt adni népünknek és nemzetünknek. Ezek az erények azonban nem csupán történelmünk részei: ma is Krisztushoz, ezáltal pedig egymáshoz kapcsolnak bennünket.
A főpásztor örömét fejezte ki amiatt is, hogy Balatonfűzfő és Nagycétény közössége együtt ünnepel, hiszen a testvértelepülések kapcsolata az összetartozást erősíti.
„Számunkra Krisztus a szikla” Homíliájában Dr. Udvardy György érsek Jézusnak az okos és a balga emberről szóló példabeszédéből indult ki. Mint mondta, mindenki számára világos, hogy épületet, közösséget, kultúrát és jövőt csak biztos alapra lehet építeni. A példabeszéd valódi kérdése azonban az, mit tekintünk életünkben ennek a biztos alapnak.
„Számunkra Krisztus a szikla. […] Ha Krisztusra építek, akkor sziklára építek.”
Szent István király életében erre a döntésre találunk példát. Első királyunk számára nem politikai vagy hasznossági megfontolás volt, hogy Krisztusra építse saját életét és népének jövőjét, hanem személyes, belső meggyőződés. Felismerte: ahogyan az egyén életét Krisztus vezeti, úgy népet, nemzetet és jövőt is Krisztus tanítására érdemes építeni.
Szent István döntése ezért az élet választása volt – hangsúlyozta a főpásztor.
Udvardy György érsek atya elmondta, Szent István ünnepe ma is személyes és közösségi döntés elé állít bennünket: mire építjük életünket, közösségeinket, kultúránkat, nemzetünket, reményünket és jövőnket.
A főpásztor hangsúlyozta, hogy tartós jövő nem épülhet hazugságra, rövid távú sikerre, törvénytelenségre vagy olyan megoldásokra, amelyek nem szolgálják az ember méltóságát. A közösségi élethez nélkülözhetetlen a bizalom és a tekintély, ahogyan a család, az élet szentségének tisztelete, a szabadság és a felelős döntések is.
A mai, sokszor kaotikusnak tűnő világban ezért a bölcs ember magatartására van szükség: arra, aki keresi az igazságot, ragaszkodik hozzá, figyel az előtte járók tapasztalatára, és nem mond le arról a méltóságról, amely az életszentségre szóló meghívásából fakad.
György érsek atya homíliájának másik központi gondolata az „új ember” krisztusi értelmezése volt. Az újdonság önmagában nem jelent értéket – hangsúlyozta a főpásztor. A keresztény ember számára az új ember maga Krisztus: Ő ismeri az Atya szeretetét, irgalmát és az Ő tanítása vezet az életre.
Ehhez hozzátartozik a közösségben való gondolkodás is. Az ember nem csupán saját boldogulásáért felelős: felelősséggel tartozik a rábízottakért és közössége javáért is. A nép, a nemzet, a kultúra és a hagyomány pedig Isten ajándékai, amelyekben szavakon, gesztusokon, történelmen, művészeten és az előttünk járók helytállásán keresztül is felismerhetjük az Ő jelenlétét.
A 90 éves jubileum különleges összefüggést kapott Boldog Bódi Mária Magdolna életével.
Udvardy György érsek atya felidézte, hogy Magdi sokszor megfordult és imádkozott a balatonfűzfői templomban. A fennmaradt visszaemlékezések szerint a második pad volt kedves imahelye, és itt tette le magán szüzességi fogadalmát is.
A főpásztor Magdi krisztusi erényei közül a bátorságot, a leleményességet, a természet szeretetét, a reményt, a szegényekről való gondoskodást, a jövőbe vetett bizalmat, az imádságot és az Eucharisztiához való ragaszkodást emelte ki. Ezek az erények – akárcsak Szent István életpéldája – ma is utat mutatnak.
A templom felszentelésének jubileumáról szólva György érsek hálával emlékezett azokra az elődökre, akiknek volt hitük, bátorságuk és áldozatkészségük templomot építeni Balatonfűzfőn.
Mint fogalmazott, a templom nem pusztán egy épület: Isten hajléka és jelenlétének helye, ahol a közösség újra és újra találkozhat az Eucharisztiával, hallhatja Isten igéjét, megélheti a testvéri közösséget és megerősödhet az életszentségre való törekvésben.
„Ahol hajlékot akar építeni az ember, ott az Isten lakást vesz.” A templom így kilencven esztendeje nemcsak őrzi a múltat, hanem újra és újra a jövő felé indítja az itt imádkozókat.
Az ünnepi szentmise végéhez közeledve Udvardy György érsek megáldotta az új kenyereket. A záró áldást követően Szanyi Szilvia, Balatonfűzfő polgármestere mondott ünnepi beszédet, majd átadták a város kitüntetéseit.
Az augusztus 20-i közös ünneplés végén Udvardy György érsek és Laposa Norbert plébános a templom előtt közösen szegték meg az ünnepi kenyereket.
A balatonfűzfői kettős ünnep amely a figyelmet Szent István király örökségére, a kilencven éve felszentelt templomért érzett hálára és Boldog Bódi Mária Magdolna ma is eleven példájára – arra az örökségre, amelynek középpontjában ugyanaz a döntés áll: Krisztusra, a biztos sziklára építeni életet, közösséget és jövőt.
