Különleges ajándékkal érkezett a péceli Magyarok Nagyasszonya-templom búcsúünnepére dr. Udvardy György veszprémi érsek. A főpásztor Berta László plébános meghívására mutatta be az ünnepi szentmisét, amelyen megáldotta Boldog Bódi Mária Magdolna templomban elhelyezett képét, majd egy meglepetéssel is szolgált: Magdi ereklyéjét adományozta a péceli plébániai közösségnek. Annak a fiatal lánynak az ereklyéje került Pécelre, aki 85 évvel ezelőtt itt vett részt élete első bentlakásos lelkigyakorlatán, amely későbbi életére és hivatására is meghatározó hatással volt.
A péceli Magyarok Nagyasszonya-templom 127 éves falai között ünnepelték a templom búcsúját. Az idei alkalom azonban különleges módon kapcsolta össze a helyi közösség múltját és jelenét Boldog Bódi Mária Magdolna életével.
Berta László plébános köszöntőjében felidézte: 85 évvel ezelőtt a húszéves Magdi Pécelen vett részt élete első bentlakásos lelkigyakorlatán, a Jézus Szíve Népleányai által fenntartott női lelkigyakorlatos házban. Az itt átélt lelkigyakorlat olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy ezt követően tette le szüzességi fogadalmát, majd két évvel később ismét visszatért Pécelre egy újabb Szent Ignác-i lelkigyakorlatra. Külön öröm volt, hogy a Jézus Szíve Társasága képviselői is együtt ünnepeltek a péceli hívekkel.
Udvardy György érsek köszöntőjében Magyarok Nagyasszonya közbenjárását kérte a jelenlévőkre, családjaikra, valamint a katolikus oktatási intézményekben tanuló gyermekekre, fiatalokra és szüleikre. A főpásztor hangsúlyozta: Boldog Bódi Mária Magdolnára nem csupán emlékezni szeretnénk. Életéből és erényeiből tanulni is akarunk.
A szentmise homíliájában ezért először Máriára irányította a figyelmet. Arra a Máriára, aki még mielőtt méhébe fogadta volna Isten Fiát, szívébe fogadta Isten igéjét. Bízott Isten hűségében akkor is, amikor nem értett mindent, végigkísérte Jézust küldetésében, és ott maradt mellette a kereszt alatt is.
Magyarok Nagyasszonyaként különleges módon is édesanyánkként tekintünk rá – emlékeztetett a főpásztor. Mária újra és újra Krisztusra irányítja figyelmünket:
„Tegyétek meg azt, amit Jézus mond. Tegyétek meg azt, amit Ő kér. Bízzatok benne.”
Érsek atya elmondta: a hit valódi tradíciója nem egyszerűen valami, amit őrzünk. Amit őseinktől kaptunk, ami bennünket éltet és megtart az üdvösség reményében, azt tovább is akarjuk adni gyermekeinknek és közösségeinknek.
Ebben segítenek bennünket szentjeink és boldogjaink példái is. Közöttük időben az egyik legközelebbi Boldog Bódi Mária Magdolnáé, akinek életútja különösen is jelen volt ezen a péceli ünnepen.
György érsek atya felidézte: Magdi nehéz történelmi körülmények között kötelezte el magát Krisztus mellett. Háború, szegénység és bizonytalanság vette körül, ő azonban nem fogadta el azt a gondolkodást, hogy a nehéz körülmények miatt más erkölcsi szabályok szerint kellene élni. Éppen ellenkezőleg: ezek között a körülmények között maradt hűséges Krisztushoz, fogadalmához és az üdvösség reményéhez.
„Itt van egy vértanú szűz, aki éppen ezen körülmények között hűséges Krisztusához, hűséges fogadalmához, mert hűséges az üdvösség reményéhez.”
Magdi példája ezért nem csupán egy múltbeli élet története. Érsek atya a templomban bemutatott kiállítás hat erényét is sorra vette: a bátorságot, az örömöt, a szeretetet, a hitből fakadó erőforrást, a céltudatosságot és reményt, valamint a teremtett világ szeretetét.
Különösen nagy hangsúlyt kapott a bátorság.
„Bátorság kell a jóért való küzdelemben. Bátorság kell az emberi méltóság védelme érdekében.”
De – tette hozzá – bátorság kell magához az élethez és a szeretethez is.
„Nagyon nagy baj lenne, ha azt írnák föl majd valamikor a síremlékünkre, hogy nem volt bátorsága sem élni, sem szeretni.”
A keresztény élethez ugyanakkor elválaszthatatlanul hozzátartozik az öröm is. A főpásztor szerint éppen a feltámadásba vetett hit ad okot arra, hogy örömmel éljünk, és ez az öröm teszi igazán vonzóvá az evangélium hirdetését.
Magdi életének másik meghatározó vonása a szolgáló szeretet volt.
„A szeretet leleményes” – fogalmazott a főpásztor, rámutatva, hogy Magdi szűkös lehetőségei között is újra és újra megtalálta annak módját, hogyan segítsen a rászorulóknak.
Érsek atya arra is emlékeztetett, hogy a keresztény ember legfontosabb erőforrása a hite: az Eucharisztia, a liturgia ünneplése, a szentségek és az Egyház tanítása. Ez az erőforrás pedig nem önmagunk számára kapott kincs. Udvardy György arra buzdította a híveket, hogy merjenek másokat is meghívni Krisztus megismerésére és az Egyház közösségébe.
A szentmise végén Berta László plébános felidézte, hogy a közösség tavasszal a Veszprémi Főegyházmegyétől Boldog Bódi Mária Magdolnát ábrázoló képet, erényeit bemutató kiállítási anyagot és egy szabadtéri kirakót kapott. A képet és a kiállítást azonban tudatosan a búcsúünnepen szerették volna bemutatni.
A plébános atya ezért arra kérte Udvardy György érseket, hogy áldja meg a templom kórusa alatt elhelyezett Magdi-képet. Ekkor érkezett az ünnep meglepetése.
Udvardy György érsek atya bejelentette, hogy Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjét ajándékozza a péceli plébániai közösségnek.
Az ereklye átadásakor a főpásztor elmondta: az Egyház ereklyetisztelete nem egy tárgynak szól. „Amikor egy-egy ereklyedarabot tisztelünk, akkor sosem egy tárgyat tisztelünk, hanem mindig azt a személyt, akin keresztül krisztusi erények felragyogtak és példaként állnak az Egyház hívei számára.”
Az ereklyét azzal a kívánsággal adta át Berta László plébánosnak, hogy Magdi életének erényei a péceli közösségben, különösen a gyermekek és fiatalok között is gyümölcsöt teremjenek.
A hívek ezt követően együtt imádkoztak Boldog Bódi Mária Magdolna szentté avatásáért. A templomban elhelyezett kiállítás a következő hétvégéig teljes egészében megtekinthető, később pedig az egyes tablók váltják majd egymást.
Az ünnepi záró áldás előtt György érsek külön is a jelen lévő gyermekekért és fiatalokért imádkozott. Felidézte: Magdi annak idején az ifjúságért ajánlotta fel életét.
„Sokszor nem is tudjuk, hogy egy-egy fiatalnak az élete a kegyelem rendjében kinek az áldozatából fordul jobbra, kinek az áldozatából tud valaki jó döntést hozni.”
A főpásztor ezért azt kérte, hogy Magdi felajánlása a péceli gyermekek és fiatalok életében is hozzon gyümölcsöt.
A szentmise után a helyi katolikus iskola diákjai Két keréken a mennyországba címmel adtak elő rövid színdarabot, tovább erősítve Magdi péceli ünnepének személyes és közösségi jellegét.
Nyolcvanöt év telt el azóta, hogy a húszéves Bódi Mária Magdolna Pécelre érkezett, hogy csendben keresse Isten akaratát saját életében. Azóta az a fiatal lány az Egyház boldogja lett. Most pedig ereklyéje által is visszatért arra a helyre, amely egykor az ő hivatásának formálódását szolgálta – hogy példája most már a péceliek hitét, döntéseit és reményét erősítse.
Ahogyan a veszprémi főegyházmegye jelmondata, amelyet Udvardy György érsek ezen az ünnepen Pécelre is magával vitt, összefoglalja:
„Őseink hite a jövő reménye.”
Fotó: Magyar Kurír – Merényi Zita
