Egyedi vezetett vársétán vehettek részt mindazok, akik október 4-én látogattak el a veszprémi várnegyedbe. Az építészet hónapja alkalmából az országosan is kiemelt műemlék- és örökségvédelmi projekt főbb épületeinek, a Szent Mihály Főszékesegyháznak és az Érseki Palotának a szakmai bemutatására vállalkoztak a szakrális ill. egyházi épületek vezető tervezői. Az esemény résztvevői a szokásosnál mélyebb bepillantást kaptak ezen épületek több évszázados, akár ezer éves történetébe, és a helyszínen – kivételes alkalmakkor megnyíló tereket is érintve – nyerhettek személyes benyomást a mintegy 250 éve nem látott veszprémi várnegyed egységes megújításának kulcsfontosságú épületeiről.
Czigány Tamás DLA, Páll Anikó és Papp Róbert, a Czita Építész Iroda munkatársainak bemutatójával vette kezdetét az építészet hónapjának, valamint a Szent Mihály Főszékesegyház és Szent György Kápolna egy éves felszentelésének is tisztelettel adózó program a Nagyszeminárium konferenciatermében. A résztvevők fotókkal illusztrált vetítésen ismerhették meg a Gizella királyné által alapított főtemplom ezer éves történetét. A vezető építészek beszámolójukban kitértek az építészeti korszakok változásaira (román, gótikus, barokk, historizáló stílusok), a történelem olykor viharos mozzanatainak eseményeire (például a török korszak után), valamint a főszékesegyház egyes újjáépítéseit kezdeményező püspökök személyére, munkásságuk eredményeire (pl. Hornig Károly az 1907-10. közötti újjáépítés kapcsán).
A 2021-től kezdődő legújabb megújítást szakmai alapossággal mutatta be a három építésztervező, kezdve a munkálatokat megelőző építéstörténeti, restaurátori, statikai és számos egyéb kutatástól a különböző kihívások bemutatásán át az azokra adott szakmai válaszok megtalálásáig. Czigány Tamás DLA vezető építésztervező kiemelte: a főszékesegyház megújulásának folyamata végig párbeszédben valósult meg dr. Udvardy György érsek atyával, valamint a munkálatokban részt vevő más szakmák képviselővel. Így születhetett meg az a belső építészeti kialakítás és atmoszféra, amely a főszékesegyházba belépve letisztult, bazilikához és az Istennel való találkozáshoz méltó térré emeli a megújított főtemplomot.
Az előadást követően a csoport a helyszínen, a főszékesegyházban folytatta útját. Papp Róbert és Páll Anikó bemutatójában kitért a szentély elhelyezésének hátterére és több funkcióra alkalmas felhasználhatóságára, a szintén megújított és méretében is kibővített orgonára, a főszékesegyház világítására, valamint a liturgikus bútorokra, eszközökre. A gótikus stílusú, megújult altemplomban a résztvevők megtekinthették a várnegyed meghatározó püspökének, Padányi Bíró Mártonnak a síremlékét. A szakmai vezetés a Szent György Kápolnában zárult, amely közvetlen kapcsolatban áll a főszékesegyházzal, s amely keresztelőkápolnaként ezer év után a 2025. október 5-i felszentelésével újra visszanyerhette eredeti funkcióját.
Ezen a vasárnapon 17 órától az Érseki Palota egyedülálló bemutatására is sor került Pethő László felelős tervező szakmai vezetésével. A Szent Mihály Főszékesegyház mellett a Koller Ignác püspök által és Fellner Jakab tervei alapján építtetett Érseki Palota a várnegyed másik meghatározó épülete. A mintegy 250 éves barokk palota helyreállítása összetett kutatói, építészeti, műszaki, műemlékvédelmi és restaurátori munka eredménye, amelynek folyamatát és részleteit a séta résztvevői ezúttal az építész szemszögéből ismerhették meg.
A csoport a vezetett sétát a palotával közvetlen kapcsolatban álló, 13. századi Gizella Kápolnában kezdte. Ezt követően a túra érintette a palota emeleti, barokk stílusú megújult tereit, többek között a vesztibült, püspöki arcképcsarnokot, Metszet-termet és dísztermet, valamint a déli szalonsor négy helyiségét. A vezetés során a résztvevők bepillantást nyertek a párját ritkító, 250 éve szinte változatlan kialakításban megmaradt, ám szintén megújult Koller-könyvtárba, valamint a palota pincéjébe és az alkalmanként megnyíló Érseki Palotakertbe is.
Az október 4-i, építészet hónapjához kapcsolódó különleges szakmai séták lehetőséget adtak tehát arra, hogy a látogatók ne csupán a helyreállítás eredményét tekinthessék meg, hanem nagyobb rálátást, ezáltal mélyebb megértést kapjanak arról az összetett, évekig tartó, sokrétű szakmai munkáról, amely az évezredes ill. évszázados örökség kortárs építészeti és műemlékvédelmi gondolkodás, illetve ezáltal a mostanra bejárható épületek, helyiségek, terek mögött áll. A program így nem csupán egy klasszikus várvezetés, hanem építészeti szemszögből a kiinduló helyzet, a nem mindennapi szakmai kérdések és döntések, valamint az egyedülálló műemléki értékek megőrzésére és helyénvaló megújítására irányuló, szakmai folyamatokat mélységében is bemutató alkalom volt.
