Május 30-án, szombaton a Devecser és Kolontár között található Szentkútnál több százan gyűltek össze a térségből, valamint Zala vármegye több részéről is érkeztek buszos zarándokok. A hagyományos Mária-tisztelet jegyében megtartott ünnepi szentmise a Szűzanya iránti szeretet és az Egyházhoz való hűség megerősítésének alkalma volt.
„Ebben a hónapban, amikor Máriát köszöntjük és tiszteljük”, tekintetünket a „napba öltözött asszonyra” emeljük, aki „az Istennek a fényességét és ragyogását” tükrözi számunkra, „hogy vezessen minket, lépteinket” – ezekkel a gondolatokkal köszöntötte az egybegyűlteket Mokos János devecseri plébániai kormányzó. A Szűzanya oltalmába ajánlotta a jelenlévő közösséget és az ünnepi alkalmat. Az ünnepi szentmisén koncelebrált Tál Zoltán ajkai esperes-plébános, Németh József somlóvásárhelyi plébános, Tódor Szabolcs búcsúszentlászlói helyettes esperes-plébános és Szeghy Csaba zalaszentgróti plébános.
A szentmise szónoka Járfás Ádám szombathelyi székesegyházi káplán volt, aki homíliájában arra a kérdésre kereste a választ, miért áll olyan közel Mária alakja a hívek szívéhez.
– Azt gondolom azért, mert anya, mert édesanya – fogalmazott, rámutatva arra, hogy az édesanya szeretete, gondoskodása és hűsége mindannyiunk életének egyik legmélyebb és legmeghatározóbb tapasztalata.
Az evangélium üzenetére reflektálva hangsúlyozta: Mária mindig Jézusra mutat, soha nem önmagát helyezi a középpontba, hanem Fiához vezeti az embereket. Ez a magatartás ma is példát ad a keresztény ember számára az önzetlen szeretetre és a szolgáló lelkületre.
Prédikációjának központi gondolata az Anyaszentegyház és az édesanya közötti párhuzam volt. A szónok emlékeztetett arra, hogy földi édesanyáink sem tökéletesek, mégis szeretjük őket.
– Mégis szeretjük a mi édesanyánkat, akkor is, ha tökéletlen – fogalmazott.
Hozzátette: ugyanez igaz az Egyházra is, amelynek „vannak hibái, vannak szeplői”, mégis Krisztushoz tartozik, ezért a keresztény ember feladata nem az elfordulás, hanem a hűséges kitartás mellette. Ahogyan beteg édesanyánkat sem hagyjuk magára, úgy az Egyházat sem szabad elhagyni a nehézségek idején.
Járfás Ádám szombathelyi székesegyházi káplán arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyház anyai szeretettel tekint minden emberre, mert többet lát bennünk annál, mint amit önmagunkról gondolunk. Értéket lát a megfogant életben, a fiatalokban, az idősekben, a betegekben és a családokban egyaránt.
– Az egyház nem mond le rólad – hangsúlyozta, arra bátorítva a jelenlévőket, hogy fedezzék fel saját életük Istentől kapott méltóságát és küldetését.
Beszéde végén a hűség fontosságáról szólt, és Szent Ciprián ismert mondását idézte: „Nem lehet Istene valakinek az Atya, ha az Egyház nem anyja.” A mai világ kihívásai között különösen fontos felismernünk, hogy az anya nem lecserélhető. Krisztus nem pusztán egy intézményt vagy szolgáltatást hagyott ránk, hanem egy édesanyát adott nekünk: az Egyházat, valamint Máriát, az égi Édesanyát.
A szónok végül arra buzdította a híveket, hogy kérjék a Boldogságos Szűzanya közbenjárását, és hűséges szívvel ragaszkodjanak Krisztushoz és Egyházához, hiszen Isten szeretete mindig nagyobb annál, mint amit önmagunkról gondolunk.
