Folytatódott a nagyböjti lelkigyakorlat-sorozat Veszprémben, a Feltámadt Üdvözítő-templom falai között. Az ötödik alkalom középpontjában a hit „visszaadása”, azaz a reddíció állt, amely a megtérő ember útjának újabb fontos állomása.
A szentmise elején György érsek atya szeretettel köszöntötte a jelenlévőket és azokat is, akik online kapcsolódtak be az imádságba. Külön köszöntötte az egyetemi lelkészséghez tartozó fiatalokat, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyböjti készület idején a szentgyónásra is lehetőség nyílik.
A szentmise során külön szándékkal imádkoztak azokért is, akik gyermekáldásért könyörögnek, kérve Isten kegyelmének kiáradását életükben.
Elmélkedésében Dr. Udvardy György érsek atya felidézte a nagyböjti lelkigyakorlat eddigi állomásait: a befogadás szertartását, a gonosz hatalmának megtöréséért mondott imát, a katekézist és a tradíció – vagyis az egyházi kincsek átadásának – témáját.
Az ötödik alkalom azonban egy újabb lépést jelent ezen az úton, amikor az Egyház kéri, hogy adjuk vissza azt, amit kaptunk. Ez a „visszaadás” nem egyszerű elszámolás, hanem annak megvallása, hogy a hit hogyan formálta az ember életét. „Mit jelent számodra a hit? Hogyan alakította a gondolkodásodat, a cselekedeteidet, az életedet?” – ezek a kérdések állnak a reddíció középpontjában.
A hit, amely átalakít. Érsek atya hangsúlyozta: a hit nem csupán ismeret, hanem életformáló erő. A hitvallás, amelyet vasárnapról vasárnapra elmondunk, képes megváltoztatni az ember gondolkodását, kapcsolatait és döntéseit. A megtérés konkrét gyümölcsökben válik láthatóvá. A kiengesztelődés a másikkal, bocsánatkérés és megbocsátás, nagylelkűség a kicsinyesség helyett, bátorság a félelem helyett. „A hit új értelmet ad az életnek” – fogalmazott, rámutatva: amit korábban fontosnak tartottunk, az a hit fényében új megvilágításba kerül.
A reddíció nem pusztán „visszaadás”, hanem örömteli beszámoló a növekedésről. Az ember tanúságot tesz arról, hogyan alakította őt a hit: felismeri és megvallja bűneit, elindul a változás útján, törekszik a krisztusi erényekre: szeretetre, békességre, jóságra. A főpásztor külön kiemelte: a keresztény élet egyik legfontosabb igazsága, hogy képesek vagyunk növekedni. „Abban a pillanatban, amikor azt mondom, hogy már kész vagyok, valójában feladtam a fejlődést” – figyelmeztetett.
Az imádság és a közösség ereje. A hit visszaadásának fontos része az imádságban való elmélyülés is. A keresztény ember az Atyához imádkozik, Krisztus által, a Szentlélekben – és imádsága nemcsak személyes, hanem közösségi is. Az érsek rámutatott: a hit növekedése abban is megmutatkozik, hogy az ember: másokért is imádkozik, hordozza testvérei örömét és szenvedését, otthonra talál a liturgiában. A vasárnapi szentmise „csúcs és forrás”, amelyből a hétköznapok élete táplálkozik.
A hit visszaadásának része az is, hogy az ember megtalálja helyét a közösségben és szolgálni kezd. A plébániai élet számtalan lehetőséget kínál: a liturgiában, a karitászban, a közösségi élet szervezésében. Érsek atya hangsúlyozta: az Egyház előtt ma is számtalan lehetőség áll, különösen a családok, fiatalok és rászorulók felé – és ehhez elkötelezett emberekre van szükség.
A hit végső kiteljesedése pedig a misszió: részesedni az Egyház küldetésében, hirdetni az evangéliumot, megélni és továbbadni a húsvéti örömhírt.
A katekézis végén az érsek arra bátorított mindenkit, hogy fedezze fel a hit örömét, és ne féljen tanúságot tenni arról, amit Istentől kapott. „Amit kaptunk, azt életünkkel ajándékozzuk vissza” – fogalmazott. A nagyböjti idő így nemcsak felkészít a húsvétra, hanem arra is meghív, hogy életünk egyre inkább Krisztushoz hasonlóvá váljon.
Március 25-én szerdán 18 órakor folytatódik a lelkigyakorlat a Feltámadt Üdvözítő (Károly) templomban.
