Mint az a Veszprém Televízió Híradás című műsorából kiderült (0:55-4:10 percig), a templom mellékoltáraiban négy vértanú ereklyéje található, a főoltár díszes tárolójában pedig a magyar Szent Család – Szent István király, Boldog Gizella királyné és Szent Imre herceg – csontereklyéit őrzik. E szent relikviák nemcsak történelmi és vallási értéket képviselnek, hanem élő kapcsolódást jelentenek a magyar kereszténység gyökereihez.
A főoltár ereklyetartóját Dr. Udvardy György veszprémi érsek helyezte el a szentélyben, a főszékesegyház felújításának első szakaszát lezáró ünnepség során. A relikviák jelenléte egyszerre hirdeti múltunk gazdagságát és hitünk kontinuitását.
Tornavölgyi Krisztián irodaigazgató atya történeti kontextusba helyezte a szent ereklyék szerepét: már az I. században is a vértanúk sírjai felett mutatták be az első keresztények a szentmisét, a VI. századtól pedig általánossá vált, hogy templomok oltáraiban is ereklyéket helyeztek el.
A veszprémi főszékesegyház különös tisztelettel őrzi Boldog Gizella királyné emlékét: két ereklyéje is található az épületben, köztük a Passauból származó relikvia, amely minden évben jelen van a Gizella-napi ünnepségeken. Dr. Udvardy György érsek hangsúlyozta, hogy Boldog Gizella nemcsak István király hűséges hitvese volt, hanem élő hittel vállalta szerepét a magyar nép keresztény hitre térítésében és az egyház alapításában.
A főegyházmegye hamarosan egy újabb, különösen tisztelt ereklyével gazdagodik: a boldoggá avatás után Bódi Mária Magdolna földi maradványait is a főszékesegyházban helyezik el, méghozzá a Szent Imre-oltáron. Az egyszerű litériek szolgálóleányának vértanúsága és mély hite méltó módon kapcsolódik ahhoz a szent örökséghez, amelyet a veszprémi székesegyház őriz.
