„Sosem bántottuk annyira közös otthonunkat és sosem okoztunk neki annyi sérülést, mint az utóbbi két évszázadban. De arra kaptunk meghívást, hogy az Atyaisten eszközei legyünk abban, hogy bolygónk olyan legyen, amilyennek ő megálmodta, amikor megteremtette, és megfeleljen az ő tervének, amellyel békét, szépséget és teljességet akar adni neki.” (Ferenc pápa: Laudato Si’)
Ferenc Pápa Laudato Si’ Enciklikájában arra buzdít, halljuk meg a föld kiáltását és a szegények kiáltását is. Meggyötört otthonunk és a világ elhagyottjainak sóhajtozása irányváltást követel tőlünk. Itt az ideje, hogy a szegények, a gyengék és a sebezhetők szükségleteivel foglalkozzunk egy olyan világban, amelyben gyakran a hatalmasok érdekei vannak előtérben.
Cselekvésre hív meg minket Jézus az ő Igéjében:
„Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.(…)
Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt legkisebb testvéreim közül egynek is, nekem tettétek.” (Mt 25, 35. 40B)
A szegények szolgálatára adott nekünk példát Egyházmegyénk fiatal vértanúja, Boldog Bódi Mária Magdolna. Magdi gyermekkorától fogva különös szeretettel fordult a rászorulók felé. Rendszeresen szervezett gyűjtéseket, hogy a nélkülözőket segítse. Még vértanú halála előtt, utolsó óráiban is gondja volt rá, hogy a légiriadó ideje alatt az óvóhelyen ruhákat varrogasson a szegény gyermekeknek.
Az egyik legelesettebb csoportnak akartunk örömet szerezni, amikor a veszprémi hajléktalanszálló lakói számára rendeztünk Mikulás-napi ünnepséget. Hatan érkeztünk meg az Örömhírrel és ajándékokkal a mintegy negyven lakóhoz. Süteménnyel és teával kínáltuk őket. Majd elmondtuk nekik, hogy a Szeretet Istenének nevében jöttünk, aki nem csak annyira szerette őket, hogy eljött hozzájuk karácsonykor, hanem életét is adta értük, mindannyiunkért. A közös énekléssel az volt a célunk, hogy a zene nyelvén mondjuk el, mindannyian Isten szeretett gyermekei vagyunk, akármilyen körülmények között is élünk.
Meglepetésként Mikulás-csomagokkal készültünk, mert szerettük volna megéreztetni a hajléktalanokkal, hogy ők is fontosak és értékes tagjai a társadalomnak. Az éneklést követően közös teázás és szeretetvendégség adott lehetőséget a kapcsolatépítéshez, személyes beszélgetéshez.
A lakók őszinte, gyermeki örömmel fogadták Jézus szeretetét. Ajándékot azonban nem csak a lakók kaptak, hanem a szolgálók is, akik megláthatták Jézust a megtört emberi életekben.
