A Veszprémi Főegyházmegye életének egyik legkiemelkedőbb, történelmi eseménye volt a Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelése, amelyet október 5-én tartottak meg.
A szentmise elején Dr. Takáts István általános érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett arra, hogy báró Hornig Károly püspök szentelte fel legutóbb a székesegyházat 1910. október 4-én, majd 1981-ben Paskai László püspök kezdeményezésére az Istentiszteleti Kongregáció engedélyezte, hogy a főszékesegyház felszentelésének emléknapját október 5-én ünnepeljék, mivel október 4-e Assisi Szent Ferenc napja.
Helynök atya külön köszöntötte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, Székely János szombathelyi megyéspüspököt, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt a kormány tagjait, közjogi méltóságokat és a város vezetőit. „Köszönjük azt az óriási lehetőséget, amit Magyarország Kormánya a beruházás teljes támogatásában a Főegyházmegye és Veszprém számára nyújt” – mondta.
Az ünnepi szertartást Dr. Udvardy György érsek atya vezette melynek kezdetén megáldotta a vizet, amellyel meghintette a híveket és a megújult templom falait, majd az altemplomot, Padányi Biró Márton püspök sírkápolnáját, és a püspöki kriptát is.
Sor került a főszékesegyház oldalhajójában újonnan elhelyezett, fából faragott Istenanya-szobor, valamint az egykori Nagyszeminárium kertjében elhelyezett Trónon ülő Istenanya új, márvány szobrának megáldására. Mindkettő Varga Ferenc szobrászművész gyönyörű alkotása.
A főpásztor megáldotta érsek atya az ősi Szent György-kápolna maradványait őrző keresztelőkápolnát és új keresztkútját, ahol – lévén a főszékesegyház keresztelőkápolnája – ezentúl a keresztség kiszolgáltatása, ünneplése történik majd.
Részlet a keresztelőkútnak és vizének szép megáldási imádságából:
„Istenünk, világ teremtője, mindenek Atyja!
Méltó, hogy hálás dicséretet mondjunk neked, mivel megengeded, hogy az üdvösségnek ezt a forrását ünnepi szertartással egyházad számára megnyissuk…
Krisztus, a mi Urunk által.”
„Isten, a mi irgalmas Atyánk töltse be jelenlétével az imádságnak ezt a házát. Szentlelke lakozzék templomában, amely mi magunk vagyunk” – fohászkodott a templom szentélyébe a megáldásokat követően visszatérő főpásztor.
A szentleckével folytatódott a liturgia, melyben Szent Péter apostol tanítása Krisztus közösségéről, mint élő kövekből felépülő lelki házról szólt:
„Menjetek az Úrhoz, az élő sziklához, amelyet az emberek ugyan elvetettek, de Isten kiválasztott, és felmagasztalt. (…)
Ti azonban választott nép, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul lefoglalt nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket az ő csodálatos világosságára.” (Pt 2,4–9)
Udvardy György érsek atya a folytatásban a felszentelte a főtemplom új, ónixból készült szembemiséző oltárát, amely a templom 2023-as újranyitásakor már megáldásban részesült, és amelyben az első magyar szent család – Szent István király, Boldog Gizella királyné és Szent Imre herceg – ereklyéi nyugszanak.
Az oltár konszekrálása egy ünnepélyes felszentelő imádsággal, majd az oltár menzájának a szent krizmával történő leöntésével és megkenésével történt az alábbi szavakkal:
„Az oltárt, amelyet most szolgálatunk által megkenünk, szentelje meg erejével az Úr, hogy látható jelként hirdesse Krisztus és az Egyház titkát.”
Az oltár áldozati funkcióját méltón kifejezte, hogy tömjént égettek rajta, amelynek füstje és illata betöltötte a megújult templomot és Istenhez szállt fel:
„Imádságunk, mint a tömjénfüst szálljon eléd Istenünk, és amint ezt a házat betölti a tömjén illata, ugyanúgy járja át az Egyházat Krisztus evangéliumának lelke.”
Ezt követően a felszentelt oltárt terítővel terítették le, majd gyertyákkal, feszülettel és virággal díszítették fel, és az adományok felajánlásával folytatódott az ünnepi szentmise.
Az újraszentelt templom ünnepén érsek atya arra hívta a híveket, hogy ismerjék fel: a templom nem csupán kőből épült hajlék, hanem annak jele, hogy maga az Isten akar az ember között és az emberben lakni.
A főpásztor rámutatott, hogy a templomszentelés liturgiája emlékeztet bennünket emberi méltóságunkra: „Ti azonban választott nép, királyi papság, szent nemzet vagytok” – idézte a Szentírást. A székesegyház az a hely, ahol Isten megmutatja közelségét, ahol a megváltás misztériuma – Krisztus örök áldozata – újra és újra jelenvalóvá lesz az oltáron.
Érsek atya hangsúlyozta, hogy az ember szívében ott él a vágy a jó, a szép és az igaz iránt, s ezt a vágyat csak Isten tudja betölteni – sőt, tovább is tágítja, új vágyakat ébreszt bennünk, hogy szent életre törekedjünk. A Szentlélek az, aki bennünk él, formál, bölcsességet és erőt ad, és így a hívő ember életének alapja lesz.
Beszédében kiemelte: az ünnep nem pusztán külső esemény, hanem a hit megvallása, a szentségre törekvés és az ember méltóságának megélése. „A közösség, amely föladja az ünneplését, lemond a hétköznapjairól” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a keresztény élet útja a Krisztus iránti engedelmességben, a békében és az áldozatvállalásban teljesedik ki.
A érsek atya Máriát, a remény és a tisztaság asszonyát is példaként állította elénk, majd Boldog Bódi Mária Magdolnára utalva emlékeztetett: az ő élete is a búzamag törvényét követte – a kereszt logikáját, amelyből élet fakad.
Udvardy György érsek rámutatott, hogy a székesegyházból, az oltárból kiáradó kegyelem forrása minden lelkipásztori tevékenységnek: „Isten kegyelme túlárad, túlcsordul a küszöbön, és megszenteli a világot, mert ti vagytok Isten temploma, és Isten Lelke bennetek lakik.”
A szentmise végén György érsek egy bibliai képpel emlékeztetett: annak a látomásnak lehetünk tanúi, „amikor az oltárról elinduló víz kilép a templom kapuján, és megszenteli, termékennyé teszi a világot”. Hangsúlyozta, hogy ez a megszentelődés nem csupán jelképes – akkor valósul meg igazán, amikor mi magunk lépünk ki a templomból, és Isten Lelkének erejében visszük tovább a hitet és a szeretetet.
„A főegyházmegye papjai, a tanítás, a szentség erejében, a hívek pedig az elköteleződés és a közösség szolgálatában folytatják ezt a küldetést – hogy méltó és istenien módon akarjuk élni az életünket. Az Úr áldja meg ezt a törekvésünket” – zárta szavait érsek atya.
A szentmisében elhangzott homíliát teljes terjedelmében itt olvashatja.
Fotó: Merényi Zita
