Vízkereszt ünnepén a Szent Mihály Főszékesegyházban Dr. Udvardy György érsek atya mutatott be szentmisét , ahol a hívek közösségében Krisztus megjelenésének, az epifániának misztériumát ünnepelték.
Köszöntőjében érsek atya hangsúlyozta: vízkereszt olyan ünnep, amely szorosan kapcsolódik karácsonyhoz és a megváltás művéhez. Ezen a napon az Egyház egyszerre emlékezik Jézus Krisztus megkeresztelkedésére a Jordán vizében, a kánai menyegző csodájára, valamint a napkeleti bölcsek hódolatára. Mindezek egyetlen igazságot hirdetnek: Jézus Krisztus megváltó szeretete minden nép számára kinyilvánult.
Az ünnep részeként sor került a vízszentelésre is. Érsek atya arra buzdította a jelenlévőket, hogy a megszentelt vizet vigyék haza otthonaikba, és használják imádságkor, útra keléskor, megérkezéskor, betegekért és családtagjaikért mondott fohászok idején. A szenteltvíz – mint fogalmazott – mindig arra emlékeztet, hogy Krisztuséi vagyunk, és életünk méltósága a keresztségből fakad.
Homíliájában érsek atya rámutatott: karácsony ünnepe egyértelművé tette, hogy Isten betöltötte ígéretét – gyermekként született meg az Isten Fia, valóságos Istenként és valóságos emberként. Vízkereszt ünnepe pedig tovább mélyíti ezt a titkot: Krisztus nem csupán a választott nép megváltója, hanem minden emberé, akkor is, ha valaki erről tud, és akkor is, ha nem.
A napkeleti bölcsek története a kereső ember példája: keresik az igazságot, útra kelnek, felismerik azt, majd leborulnak előtte, és más úton térnek haza, mert az életük átalakul. Ez – hangsúlyozta érsek atya – mindannyiunk meghívása: készség a növekedésre, a változásra, az igazság követésére.
A kánai menyegző emléke arra irányítja figyelmünket, hogy Isten nemcsak megváltani akar, hanem örömünket is komolyan veszi, emberi életünket isteni méltóságba emeli. Mária szava – „Tegyétek, amit mond” – ma is irányt mutat: bízni Krisztus szavában, engedni, hogy csodát tegyen hétköznapjainkban is.
A prédikáció után Dr. Takáts István érseki általános helynök, plébános atya a hagyományoknak megfelelően meghirdette az egyházi év főbb ünnepeit is, emlékeztetve arra, hogy az Egyház liturgiája nem pusztán múlt, hanem élő tradíció, amely jövőt formál, közösséget épít, és Krisztus világosságában vezet bennünket.
A szentmise végén érsek atya ismét bátorította a híveket, hogy vigyenek haza szenteltvizet, valamint éljenek a házszentelés ősi szokásával is. Mint fogalmazott: szükséges, hogy az otthon családi szentéllyé váljon, ahol a döntések, kapcsolatok és a hagyomány Krisztus embert formáló erejéből fakadnak.
