A zarándokok ismét útra keltek július 6-án, ezúttal két busszal, 79 fővel, Dr. Kulcsár Dávid káplán atya vezetésével, hogy eljussanak a Szomorúak Vigasztalójának kegyhelyére, Vértessomlóra.
Az első állomás az oroszlányi Munkás Szent József-templom volt. Harangszóval fogadták a zarándokokat, amit nem más, mint Dávid atya nagymamája szólaltatta meg. A harang szavára vonultak be a templomba, ahol Dávid atya gyermekkorában ministrált, itt részesült a beavató szentségekben, majd felnőttként tíz évig kántorkodott.
A reggeli imák eléneklése után Dávid atyától és egykori plébánosától, Kutschi András atyától sok lényeges információt hallottak a városról és a templomról. Dávid atya az egykori szocialista iparvárosban nőtt fel, amelyre korábban nem volt jellemző a buzgó vallásosság, de a megpróbáltatások miatt összetartó közösség formálódott. András atya rendkívül büszke is az általa pasztorált közösségre, amely a templomhoz épült közösségi házban talált otthonra. Azóta is, 30 éve szolgál ugyanitt plébánosként, ebben az évben kezdi el nyugdíjas éveit. Elmesélte, hogy a templom 1992-től 94-ig épült, ez év karácsonyán benedikálták. Mivel szinte minden elemét ismeri, nagy örömmel elemezte a Munkás Szent József szoboregyüttest, és felhívta a figyelmünket a bányászlámpa-örökmécsesre.
A zarándoklat Vértessomlón folytatódott, a Szomorúak Vigasztalójának kegyhelyére, amelynek fő búcsúját Sarlós Boldogasszony ünnepén tartják. Spányi Antal megyéspüspök felhívására gyermeket várók imádkoznak a somlói Szűzanyához. 2017-től számos votívszívet helyeztek el a templomban azok a fiatalok, akiknek Isten meghallgatta imáikat, és boldog szülők lettek.
Ebben az évben is Spányi Antal püspök atya mutatta be a búcsúi szentmisét. Szentbeszédében felhívta a figyelmet a világunkban tapasztalható bűnökre, amelyekre a gonosz lélek csábítja az embert már a teremtése óta. Az ember éppen azt nem találja meg az életében, – figyelmeztetett – amit szeretne: az Istentől jövő békességet, a szív derűjét, a lelkiismeret tisztaságát, annak érzetét, hogy a helyemen vagyok, és Isten akarata szerint vagyok ott.
Szűz Mária egészen másként élt és gondolkodott. Imáiban Isten akaratát kereste, és igent mondott rá minden feltétel nélkül. Isten látszólag őt sem kímélte, sok fájdalmat és keserűséget kellett megélnie, mégis megtalálta mindenben a szerető jóságát.
Erzsébet is Istenben feltétel nélkül megbízó asszony volt, annak ellenére, hogy gyermektelensége miatt bűnösnek tartották kortársai. Mégsem zúgolódott, elfogadta Istentől, amit neki szánt, akkor, amikor Ő jónak látta. Férje, Zakariás is ráhagyatkozott Isten akaratára, ezért volt a szívükben béke és megnyugvás.
Püspök úr végül arra biztatott bennünket, hogy hallgassunk a Szentlélek sugallatára, kövessük Isten akaratát, mert Ő a rosszból is jót képes teremteni. Bízzunk benne, és ne szűnjünk meg imádkozni! Mondjunk Neki hálát mindenért! Kérhetjük, hogy keresztünket felismerve, békével, a Szentlélek erejével tudjuk azt hordozni. A békétlen világban legyünk a béke hordozói! Sarlós boldogasszony ünnepén könyöröghetünk gyermekáldásért és hálát adhatunk gyermekeinkért.
Antal püspök a szentmise végén megáldotta a hálaszíveket, majd a kegytemplomban áldásban részesítette a gyermekre vágyókat.
A zarándokok lelkileg feltöltődve indultak Tatára. A gyönyörű Öreg-tó partján sétálva jutottak el az Esterházy-kastélyhoz, amelyet csoportokra bontva tekintettek meg. A gyönyörűen felújított kastélyban „A béke szigete” című kiállítást vezetéssel nézték meg. Megismerkedhettek a népes Esterházy-család tagjainak életével a festményeken, a bútorzaton és az izgalmas történeken keresztül. Megtudták, hogy Esterházy Miklós gróf ötlete volt a kastély építése a romos vár területén, végül Esterházy Ferenc építtette meg a vár mellett Fellner Jakab tervei alapján. A kastélyban vendégeskedett Ferenc József és II. Vilmos német császár is akiknek a portréi szintén megtekinthetők. De itt talált menedékre IV. Károly király és Zita királyné is.
A zarándoklat utolsó állomása a Szent Kereszt-plébániatemplom volt Tatán. A templom a főtéren áll, terveit Franz Anton Pilgram bécsi építész készítette. 1751 és 1784 között épült. Kéttornyú, copf stílusú építmény. A hatalmas épület túlméretezettnek tűnik a város lakosaihoz képest. Bent megcsodáltuk a vörös márványból készült főoltárt, a márvány szentélyrácsot, a mellékoltárokat. A templom harangjaira közül az egyiket Johann Ernest Christelli öntött Pozsonyban a Szentháromság tiszteletére. Ugyanilyen méretűt öntött néhány év eltéréssel a pápai nagytemplom számára. Ezek, a veszprémi „Öreg Mihály” és a pécsi székesegyház nagyharangja számítanak hazánk legértékesebb harangjainak.
A veszprémi Szent Mihály Plébánia hívei ezen a helyen közösen mondták el a napot lezáró imákat, egyénileg pedig hálát adtak Istennek a csodálatos nap sok kegyelméért.
