Balatonfűzfőn a Jézus Szíve templomban 2025. június 26-án szentmisével kezdődött az idei BALAKAT, a Bódi Mária Magdolna Szentségimádási Hétvége, melynek mottója: „Hetvenszer hétszer” (Mt 18,22)
A 8. alkalommal megrendezett program középpontjában mindig az Eucharisztia és Bódi Mária Magdolna áll, most a kiemelt téma a megbocsátás volt. A rendezvény közel 150 fiatal részvételével zajlott.
2025-ben a BALAKAT a Veszprémi Főegyházmegye kiemelten fontos eseménye volt, hiszen egyrészt a Bódi Mária Magdolna 80 tematikus évben, másrészt a boldoggá avatásra készülés időszakában zajlott.
A program házigazdája és egyik fő motorja Laposa Norbert balatonfűzfői plébános atya volt, akinek lelkes és áldozatos munkája nélkül nem valósulhatott volna meg az 50 órás szentségimádás. A templom éjjel-nappal nyitva állt az imádkozók előtt, és Norbert atya példamutató jelenléte, valamint az Oltáriszentség és a Szűzanya iránti mély tisztelete sokak számára lett bátorító és inspiráló.
A program elején Török Julianna főszervező köszöntötte a jelenlevőket, és háláját fejezte ki azért, hogy ismét sok fiatallal együtt imádkozhatnak egy olyan közegben, ahol megható közelségben érezhető Isten jelenléte. Arra bíztatta a jelenlevőket, hogy nyissák ki a szívüket és fogadják be Magdit, mint az Istentől kapott ajándékot. Ehhez segítséget nyújthatnak a következő napokban az elmélkedések, az előadások, a dicsőítések, a szentségimádások és az értékes beszélgetések.
A nyitómisén Mihályi Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés Apátság perjele a gondviselő és teremtő Isten irántunk való szeretetéről beszélt. Nagyon könnyen beszélünk ma arról, mit jelent szeretni, viszont nehezen valljuk meg hozzátartozóinknak, barátainknak, hogy szeretjük őket.
Az a küldetésünk, hogy az életünket ne megtartsuk, hanem ajándékozzuk oda másoknak. Váljunk ajándékká mások számára azzal, hogy odaadjuk az időnket és merünk a másikért áldozatot hozni.
Ehhez Jézus a forrásunk, csak oda kell lépnünk Hozzá, rá kell tekintenünk. Ő ad erőt nekünk a küzdelmeinkben, bajainkban. Segít bennünket, hogy a konfliktusainkat rendezzük, hogy mindig meg tudjunk bocsátani és tudjunk bocsánatot kérni.
A zárómise szentbeszédében Dr. Fábry Kornél, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a szelídség, az irgalom és az alázat fontosságára hívta fel a fiatalok figyelmét. Jézus szelíd és alázatos szívű, és azt kéri, hogy tanuljunk Tőle. Emellett irgalmas szívű is, hiszen nem hánytorgatja fel mindazt, amit rosszul tettünk, hanem mindig ad esélyt arra, hogy jóvá tegyük a dolgainkat. Azt kéri cserébe, hogy mi is legyünk irgalmas szívűek.
Elmélkedésében rávilágított arra, hogy nem szabad összehasonlítgatni magunkat másokkal, mert ez minden boldogtalanságnak az alapja. Nekünk a másikat mindig jobbnak kell tartani magunknál, akkor is, ha kellő okunk van arra, hogy jobbnak gondoljuk magunkat nála.
Minden ember egy egyszeri és megismételhetetlen csoda, nincs még egy belőle.
A program végén a másik főszervező, Török Teodóra mondott köszönetet azoknak a szolgálatáért, illetve támogatásáért, akik segítsége nélkül a program nem valósulhatott volna meg (szentmisét bemutató, valamint a helyszínt biztosító atyák, előadók, önkéntesek, Veszpémi Főegyházmegye). Háláját fejezte ki a résztvevőknek a lelkes részvételért, egyúttal meghívta őket a boldoggá avatásra.
Néhány idézet a résztvevők visszajelzéseiből:
„Nagyon hálás vagyok értetek, hogy újra megszerveztétek a Balakatot. Erősödtem, gazdagodtam új lelki élményekkel, tapasztalatokkal. Egy kicsit új ember lettem – azt hiszem pontosan ez az, amit egy szentségimádás-maratontól remélhetünk. Isten fizesse meg a fáradozásotokat!”
„Nagy szeretettel és hálával köszönöm mindazt a rengeteg szervezőmunkát, amit a hétvége szervezésébe beletettetek! Nézegetve a gazdag programot, csak elismerő szavak jutnak eszembe.
Biztos vagyok benne, hogy sok értékes találkozás jöhetett létre az áldásos munkátok által!
A szentségimádási lehetőséget külön köszönöm, sokat hozzá tett a hétvégémhez, nyárkezdésemhez!”
„Igazság szerint misén kívüli lelki alkalmon nagyon rég nem voltam, de tényleg ez nagyon minőségi lelki élmény és impulzus volt! Ez kellett nagyon! Még mindig nem tudtam betelni azzal a napfelkeltés áhitattal.”
