Ferenc pápa tavaly május 23-án ismerte el Bódi Mária Magdolna vértanúságát. A Szentatya húsvéthétfőn bekövetkezett halála miatt az április 26-ra tervezett boldoggá avatás elmaradt. XIV. Leó pápa szeptember 6-ára halasztotta az eseményt, melyen együtt ünnepelt a Magyar Katolikus Egyház, a határon innen és túlról érkezett püspökök, papok, szerzetesek és a hívek serege.
11 órakor megszólalt a Magdi-harang a Szent Mihály-főszékesegyházban, majd a Zeng a harang hívó szóval kezdetű énekünk. Bevonult az asszisztencia, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, férfi szerzeteselöljárók és számos koncelebráló érsek, püspök és pap.
Együtt adtak hálát Bódi Mária Magdolna életéért Michael Wallace Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius; Erdő Péter bíboros, prímás; Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, szombathelyi megyéspüspök; Udvardy György veszprémi érsek; Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek; Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita; Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának előző posztulátora; Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az MKPK püspökei; Németh Gábor és Czapkó Mihály, az MKPK titkára és irodaigazgatója, valamint Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök.
A szentmisén együtt ünnepelt Aurelio García Macías püspök, az Istentiszteleti és Szentségi Dikasztérium helyettes elnöke, José Antonio Rodriguez Garcia, a nunciatúra elsőbeosztottja, Zsódi Viktor SchP tartományfőnök, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke, továbbá szerzetesrendek elöljárói: Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát, Vitális Gábor SDB, András Attila SJ, P. Magung Fransiskus Xaverius SVD tartományfőnök, Fazakas Z. Márton OPraem csornai apát, Mihályi Norbert Jeromos OSB tihanyi apát.
Az ünnepen jelen volt Cristiana Marinelli és Kovács Gergely, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának posztulátorai; Németh Emma SSS, a Női Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke; a női és férfi szerzetesrendek képviselői, valamint a Magyar Katolikus Egyház intézményeinek vezetői.
A boldoggá avatáson részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Porga Gyula Veszprém polgármestere, továbbá a társadalmi élet, a közélet és a tudományos élet számos képviselője.
Udvardy György köszöntötte a meghívott vendégeket, elmondta: „Isten az, aki ünnepet készít népének”, majd felidézte Magdi ajándékát lelkiatyja számára, az ígéretet, melyet 1944 szilveszterén, néhány hónappal vértanúhalálát megelőzően tett: „Ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz.” Az érsek hozzátette: „A vértanúság az örök életnek a záloga, a vértanúság a remény jele. Az élet egyszeri, megismételhetetlen, de föláldozható. Ebben éljük meg életünk nagyszerűségét.
Mint mondta, a háború borzalmai közepette egy fiatal lány hűséges Krisztusához, fogadalmához, a szentségre törekvéséhez. Erőforrása az ima, az Eucharisztia, a szeretet cselekedeteinek kreatív gyakorlása.
A bűnbánati cselekmény és a Kyrie után Udvardy György a boldoggá avatás kihirdetését kérte a bíborostól. Felidézte, hogy Magdi 1943 nyarán lelkigyakorlaton vett részt, ahol megfogalmazódott benne a vágy a vértanúság és az Istennek áldozott élet iránt, olyan halált kívánt, mely hat az ifjúságra, hogy az Krisztusra találjon. „Anyaszentegyházunk ünnepélyesen kinyilvánítja Bódi Mária Magdolna életszentségét, kettős dicsőségét, a tisztaság és a vértanúság ajándékát” – folytatta az érsek, majd felsorolta a főegyházmegye boldogjait és szentjeit. Megemlítette, hogy kérésében „megjelenik Mindszenty József egykori veszprémi püspök kérése is, hiszen ő volt az, aki a boldoggá avatás egyházmegyei szakaszát néhány héttel Bódi Mária Magdolna vértanúhalálát követően elrendelte.”
Takáts István általános helynök ezután Bódi Mária Magdolna életét ismertette a hívekkel, aztán Erdő Péter előbb latinul, majd magyarul olvasta fel XIV. Leó pápa apostoli levelét:
“Mi, Udvardy György Testvérünk, Veszprémi Metropolita Érsek, továbbá számos Püspöktestvérünk és a hívek sokasága kérésére válaszolva a Szentek Ügyeinek Dikasztériumával történt egyeztetés után Apostoli Tekintélyünknél fogva engedélyt adunk arra, hogy Isten Tiszteletreméltó Szolgálója, Bódi Mária Magdolna világi hívő és vértanú, aki mint bölcs és okos szűz teljesen átadta magát isteni Jegyesének, és az ő szeretetére válaszul saját életét sem félt neki áldozni, ezentúl a Boldog címet viselhesse, és őt minden esztendő október 26. napján, a jog által előírt helyeken és módokon ünnepelni lehessen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Kelt Rómában, Szent Péternél, június hónap huszonkilencedik napján, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, az Úr kétezerhuszonötödik, Szentévében, pápaságunk első esztendejében.
XIV. Leó pápa”
A hívek tapssal fogadták XIV. Leó pápa levelét, eközben leleplezték Bódi Mária Magdolna képét, majd felhangzott Kovács Szilárd Ferenc Christus vincit feldolgozása a kórus és zenekar előadásában.
Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek az oltárnál átadta Bódi Mária Magdolna ereklyéit, melyeket Laposa Norbert balatonfűzfői plébános hozott ünnepélyesen Cristiana Marinellivel és fiatalokkal együtt. Ezekből egyet Erdő Péter bíboros elhelyezett a missziós keresztben.
Udvardy György megköszönte Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását mindazoknak, akik az ügyét készségesen támogatták, mint Mindszenty József püspök, Seregély István egykori egri érsek, Szendi József és Márfi Gyula veszprémi érsekek, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Cristiana Marinelli római posztulátor, Szakács Péter, az egyházmegyei szakasz irányítója, Varga Tibor levéltáros, Oross István, Temesi József atyák, Bódi Mária Magdolna egykori lelkiatyái.
A szentmise a Dicsőség eléneklésével folytatódott.
A szentlecke, melyet Sebestyén József, a Veszprémi Érseki Főiskola rektora olvasott fel Szent Pál apostol korintusiakhoz írt második leveléből arra buzdította a híveket, hogy bár szorongattatást, bizonytalanságot, üldöztetést élnek át, törékeny cserépedényként testükben hordozzák Jézus halálát, de Jézus élete is nyilvánvaló bennük.
A válaszos zsoltár válasza – „Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak” – felidézte Magdi 1944 szilveszterén írt ígéretét. Az evangélium igéi is ezt visszhangozták, az elhaló búzaszem bőséges termésének ígéretét hallhattuk Szent János könyvéből.
Erdő Péter bíboros, prímás homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében olvashatják.
Excellenciás Apostoli Nuncius Úr! Érsek és Püspök Urak! Kedves Paptestvérek, Szerzetestestvérek és Nővérek! Krisztusban Kedves Testvérek!
1. Szüzet emelt ma oltárra az Egyház: érintetlenségét kövessük! Vértanút avattunk boldoggá: ajánljuk fel a magunk áldozatát! Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért.
Vértanúsága nem váratlan szerencsétlenség volt, hanem egy elkötelezett fiatal élet megkoronázása.
Igaz, hogy nehéz környezetben látta meg a napvilágot. Igaz, hogy a háború idején sokan szenvedtek és meghaltak, de az ő esetében ez mégsem csupán a sors csapása volt, hanem egy mély, elkötelezett, katolikus vallásosság megkoronázása.
2. Magdi apostoli lelkülete már iskolás korában jelentkezett. Szeretett volna fegyelmet tartani az osztályban. Néha játék közben még hitvitákat is rendeztek osztálytársaival, ahol mindenki a saját vallását védte. Ő mindig a katolikus csoport vezetője volt. Szívében ott élt az apostoli lelkület. 1941 nyarán a péceli lelkigyakorlatos házban végezte első zárt lelkigyakorlatát. Az Actio Catholica számára képeztek világi apostolokat. Magdi szeretett volna szerzetes lenni, de nem vették fel, mert szülei nem éltek házasságban. Világi apostolként viszont megérezte a kegyelem erejét. Lelkesedett, kutatott. A Katolikus Dolgozó Lányok Országos Szövetsége ebben az időben keresett vezetőképzésre rátermett munkáslányokat. Magdi Fűzfő-Gyártelepen dolgozott. Nagy örömmel vett részt ezen a képzésen. Hivatásának tekintette, hogy dolgozó lányként neki kell Krisztushoz vezetni a többi munkásokat.
Ugyanakkor szorongó szívvel látta családja helyzetét. Édesapja sohasem kapott vallásos nevelést, azt sem tudta, milyen vallású. Magdi viszont imádkozott és áldozatokat ajánlott fel az egész családért. Nem csupán apostoli lendületet érzett, hanem Krisztus iránti különleges szeretetet is. Nem hagyott fel a gondolattal, hogy egészen neki szentelje az életét. Ezért, bár szerzetes nem lehetett, 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén magánfogadalmat tett: örökös szüzességet vállalt Krisztus iránti szeretetből.
Állandó kegyelmi életét gondosan őrizte. Rendszeresen járt gyónni, napját szentmisével és szentáldozással kezdte. Erre másokat is rávezetett, fellelkesített. Amikor bartánői elkeseredtek, megvallotta nekik: „Én is levert vagyok néha. Akkor bemegyek a templomba, és elmondok Jézusnak mindent. Attól megvigasztalódom.” Volt olyan munkatársa, akit meggyőzött, hogy ne káromkodjon többet. Másokat rávezetett, hogy kérjék bátran a szentek közbenjáró segítségét. Ismét másoknak sokszor kölcsönadta cipőjét, kabátját, hogy el tudjanak menni szentmisére.
3. Mint a szentek közül sokan, ő is megérezte, hogy milyen sors vár rá. Egy lelkigyakorlat után barátnőjével beszélgettek arról, hogy szentek lesznek. Később pedig egy lelki beszámolójában azt mondta: „A halálra vezető körülményeket siettetni vagy előidézni nem szabad!” „A keresztény embernek a halál elől menekülnie kell mindaddig, amíg választás elé nem kerül: a bűn és a halál között. De ha választásra kerül a sor, gondolkodás nélkül a halált választja. Ez a vértanú.” Egy imádkozó közösségben azt is hozzátette: „meglátjátok, én fogok elsőnek meghalni közülünk.”
1944 végére a harcok zaja egyre közelebbről hallatszott, gyakoribbá váltak a légiriadók – a front Litér felé közeledett. A szovjet csapatok végül 1945. március 23-án érkeztek meg a településre, amelynek közössége a háború hosszú évei alatt óriási veszteségeket szenvedett, sok litéri férfi soha nem tért haza a harcmezőről. Aznap délután Magdi néhány asszonnyal és gyerekekkel együtt a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két fegyveres szovjet katona támadt rájuk.
Egyikük a bunkerbe küldte Magdit, aki tudta, mi vár rá, sokat hallott a katonák által elkövetett erőszakról. Tisztaságát védelmezve a zsebében tartott kisollóval megszúrta a katonát, és menekülni próbált, közben a többi asszonyt figyelmeztette a veszélyre. Pár pillanattal később a Magdira támadó katona megjelent az udvaron, és azonnal lőtt – a beszámolók szerint hat golyó fúródott a lány testébe. Az első lövés után Magdi megállt, a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!”
4. Bódi Magdi
nem csak a tisztaságát védte, hanem Krisztus iránti hűségből és szeretetből adta életét. Mindhalálig megtartotta fogadalmát.
Áldozata közvetlen hatással is volt környezetére. A többieket elkerülte a halálos veszedelem. Családtagjai életébe pedig beköltözött a hit és a szeretet. Szülei rendezték házasságukat. Az őt ismerők között pedig elterjedt vértanúságának és életszentségének híre. Ezért már az 1945-ös év során elkezdték gyűjteni az adatokat, a tanúságokat. Halála után szinte rögtön csodálatos imameghallgatások kezdődtek.
5. Az Egyház Bódi Mária Magdolnát ma hivatalosan is a boldogok sorába iktatta. Azért tettük ezt, hogy példáját kövessük, és közbenjárását bizalommal kérjük. Bódi Mária Magdolna a tisztaság vértanúja volt. Manapság tisztaságról beszélni bátorságot kíván. Tisztaságra vállalkozni pedig nem valamiféle extrém teljesítmény, hanem a Krisztus iránti személyes szeretet nagy elhatározása. Mindenki a maga állapota szerint hivatást kapott a tisztaságra. A házastársak a hűségre, a fiatalok a fegyelmezett előkészületre életük nagy döntése előtt, akik pedig a cölibátust, a szüzességet vállalták, hivatást kaptak a Krisztus iránti teljes odaadásra és az emberek teljes szívvel való szolgálatára. Bármilyen nehéz is mai világunkban vallani és követni ezt az eszményt, az isteni kegyelem csodákat képes alakítani az ember életéből.
Egy-egy igaz és szent ember lelki központja és támasza lehet egész közösségeknek. Irányt mutathat életében és halála után.
Boldog Bódi Mária Magdolnával elmondhatjuk, amit Szent Ambrus püspök írt Szent Ágnes vértanúságáról: „Már az is méltánytalanság a Jegyessel szemben, ha más jövendőbelire várunk. Azé leszek, aki már előbb engem választott.” „Csak láttad volna, hogyan remegett a hóhér, mintha ő lett volna az áldozat! Reszketett a keze és belesápadt az arca annak a másik életnek az elvesztésébe, pedig ez a leány nem féltette a saját életét. Látjátok, ebben az egy áldozatban két vértanúság van: a tisztaságé és a hité. Szűz maradt és a vértanúságot is elnyerte.”
Boldog Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú, könyörögj érettünk! Ámen.”
A hívek könyörgésében imádkoztak Leó pápáért, a püspökökért és papokért, az egyházközségekért, az ifjúságért és a rászorulókért, és hogy Bódi Mária Magdolna példájára „szembe tudjunk nézni a társadalom igazságtalanságaival, és merjük mindig Isten útját, az igazság és a szeretet útját választani”, az Egyház bátor és cselekvő tagjaiként.
A felajánlás alatt felhangzott Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú tiszteletére írt himnusz az Ó, dicsőséges Asszonyság… kezdetű népének dallamára. Az adományokat Magdi unokahúga, Bódi Mária és unokája vitték az oltárhoz.
Az áldozás alatt az eucharisztikus himnuszt is együtt énekelték a hívek, majd a Te Deum hálaadása következett.
Udvardy György veszprémi érsek köszönetet mondott Erdő Péternek, a jelen lévő érsekeknek, püspököknek, a papságnak, a szerzeteseknek és az ünneplő híveknek. „A boldoggá avatás az Egyház válasza a reménytelenségre. Reménységünk az üdvösségre szól. A hitünk húsvéti hit.” Megemlékezett a magyar tiszteletre méltókról, akik a boldoggá avatásukra várnak, és a holnapi római szentté avatásról. Végül Erdő Péter bíborosnak és Michael Wallace Banach nunciusnak és székesegyházaiknak ajándékozta Bódi Mária Magdolna egy-egy ereklyéjét.
Erdő Péter a szentmise végén elmondta, Bódi Mária Magdolna tisztelete és emléke örömet, hálát és büszkeséget keltett a szívünkben. Ezt vigyük tovább a környezetünkbe is, egész magyar hívő közösségünkbe. Elhelyezték ereklyéjét a missziós keresztben, mert ő is része annak a nagy emlékezetnek, mely bennünket erősít és összetart. „Kísérjen segítségével örömeinkben és gondjainkban egyaránt!”
A szentmise a pápai és a nemzeti Himnusszal, a Boldogasszony anyánk ősi himnuszával és az Isten, hazánkért térdelünk elődbe énekünkkel fejeződött be.
A zenei szolgálatot egy majdnem százfős ének- és zenekar végezte, melynek része volt a Mendelssohn Kamarazenekar, az Orlando Énekegyüttes és a Szent Mihály-főszékesegyház Kórusa, a Veszprémi Regina Mundi Plébánia Schoola Regina Kórusa, a Keszthelyi Karmelita Templom Kórusa. A művészeti vezetők Kovács Péter, Vikman Pál, Németh Kristóf, Szamosi Szabolcs voltak. Orgonán közreműködött Kovács Szilárd Ferenc, a pécsi székesegyház orgonaművésze, akinek Werner Alajos Mercedes-miseátirata is elhangzott.
Forrás: Magyar Kurír
