A veszprémi Házasság Hete programsorozat záróeseményét idén a felújított Nagyszeminárium épületében tartották meg, amely jövő héttől az egyházmegyei hivatal jelentős részének ad majd otthont. Az ünnep így nemcsak a házasság és a család ünnepe volt, hanem az épület „közös birtokbavétele” is.
A rendezvényt Udvardy György érsek atya nyitotta meg, aki beszédében a házasság legmélyebb lelki alapjaira irányította a figyelmet.
Érsek atya elsőként arra mutatott rá: ünnepelni csak ott lehet, ahol hétköznapi erőfeszítés, cél, áldozathozatal és öröm is jelen van. A házasság nem pusztán érzelem, hanem tudatos vállalás, amely a mindennapok apró döntéseiben formálódik. Köszönetet mondott a családpasztoráció munkatársainak, önkénteseinek és mindazoknak, akik évről évre szolgálják a házasság és a család ügyét. Hangsúlyozta: fontos, hogy az egyházmegyei tevékenység ne csak belső körben, hanem a nyilvánosság előtt is látható legyen, hiszen a házasság ünneplése szent cél.
Beszédének középpontjában négy alapfogalom állt: szeretet – igazság – szabadság – elköteleződés.
György érsek atya rámutatott: ezek nem elméleti fogalmak, hanem életünk alapirányultságai. Fiatalok és idősek, házasok és egyedülállók gondolkodását, vágyait és döntéseit ezek határozzák meg. A mai közbeszéd gyakran szembeállítja ezeket a fogalmakat – mintha a szabadság és az elköteleződés kizárnák egymást. A keresztény tapasztalat azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.
„A szabadság akkor teljesedik ki, amikor odaajándékozom valakinek” – fogalmazott. Ha önmagamnak akarom megtartani, kiüresedik. Ha ajándékká válik, kitárul és beteljesedik. Az elköteleződés pedig csak akkor hiteles, ha szabadságban születik. Ha nem, akkor önmegvalósítás marad, amelyből hiányzik az öröm és a szeretet.
Érsek atya hangsúlyozta: mindaz, ami után vágyakozunk – a szeretet, az igazság, a hűség, a teljesség – végső soron isteni eredetű.
Az ember önmagát nem tudja teljessé tenni. A szeretetbe önzés vegyülhet, az igazság keresése töredékes maradhat. Isten azonban saját létét kínálja fel: szeretetből, szabadon és igazságban köteleződik el mellettünk. „Az, hogy ki vagyok, Ő dönti el. Ő ajándékoz meg engem önmagammal.”
A házasság ünneplése ezért nem pusztán két ember kapcsolatának ünnepe, hanem Isten jóságának ünnepe is. Annak a jóságnak, amely vágyat ébreszt bennünk, társat ajándékoz mellénk, és meghív a szeretetben való növekedésre.
Udvardy György érsek atya utalt arra is, hogy a házasságban – és általában az emberi életben – tanítványok vagyunk. Tanuljuk a szeretetet, a türelmet, az egymásra figyelést. Ahogyan délelőtt fiatal egyetemisták hallgatták a tanítást a Nagyszeminárium falai között, úgy a házaspárok is folyamatosan tanulják a közös élet művészetét.
Az est kulturális programjaként a „Borítékolható szerelem” című zenés irodalmi előadást láthatták a résztvevők, amelyben Náray Erika és Nyáry Krisztián híres párok levelezéséből idéztek, ikonikus dalok kíséretében.
Hagyományosan köszöntötték a kerek évfordulót ünneplő házaspárokat is, akik 10, 15, 20 és 25 éves házassági jubileumukat ünnepelték. A virágátadás megható pillanatai ismét tanúságot tettek arról, hogy a hűségnek és az évek során megélt közös küzdelmeknek méltó helye van az ünnepen.
A program részeként sor került a Rendhagyó Randevúk nyereménysorsolására is, amely a házaspárok közös élményeit és kapcsolatuk tudatos ápolását kívánja erősíteni
Az est közös imádsággal és ünnepi vacsorával zárult, amely során a résztvevők megtapasztalhatták a közösség erejét és azt az örömteli reményt, amely a házasság szentségéből fakad.
A Házasság Hete záróünnepe ismét megerősítette: a szeretet, a szabadság és az elköteleződés nem egymást kizáró valóságok, hanem egymást beteljesítő ajándékok – Isten és ember között, házastárs és házastárs között.
