Ma, január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük. Ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc 1823-ban a Himnusz kéziratát – azt az imádságot, amely azóta is nemzetünk közös szava Isten felé örömben és nehézségben egyaránt.
A magyar kultúra nem pusztán művek gyűjteménye, hanem élő örökség: nyelv, hit, gondolkodás és közösségi emlékezet. Olyan alkotók formálták, akik szavaikkal, zenéjükkel, képeikkel vagy tetteikkel a magyar lélek legmélyebb rétegeit szólították meg.
Gondoljunk Petőfi Sándor lángoló szabadságvágyára, aki verseivel nemcsak forradalmat indított, hanem örök példát adott a bátorságból és az igazság szeretetéből.
Vagy Arany János műveire, amelyekben a nemzeti múlt, az erkölcsi rend és az emberi vívódás időtlen mélységben jelenik meg.
A magyar zene világát Bartók Béla és Kodály Zoltán emelte világszintre: megmutatták, hogy a népdal nem múltidéző emlék, hanem élő forrás, amelyből egy egész nemzet meríthet. Kodály szavaival: „A zene mindenkié” – és ez a gondolat ma is érvényes.
Irodalmunkban és gondolkodásunkban ott van Ady Endre prófétai kérdezése, József Attila fájdalmas őszintesége, akik a 20. század emberének útkeresését fogalmazták meg – sokszor Istenhez kiáltva, néha vele vitázva, de mindig az igazságot keresve.
A magyar kultúra ugyanakkor nemcsak a nagy nevek öröksége. Benne él a falusi templomok harangszavában, a népszokásokban, a családi imádságokban, az anyanyelven elmondott altatódalokban és a közösen átélt ünnepekben is. Élő kultúra ez, amelyet továbbadni felelősség és ajándék.
A Magyar Kultúra Napján ezért nemcsak emlékezünk, hanem hálát is adunk: azért a kincsért, amely összeköt bennünket múlttal, jelennel és jövővel.
És kérjük Istent, hogy kultúránk – nyelvünkön, hitünkön és értékeinken keresztül – továbbra is az életet, az emberi méltóságot és a reményt szolgálja.
2026. január 24-én rendhagyó módon köszöntjük a Magyar Kultúra Napját Veszprémben a várban – olyan gazdag történelmi és szellemi kincseket tárva fel, amelyek évszázadokon át rejtve maradtak mindazok számára, akik hétköznapokon járnak a városban. Az idei ünnep nem csupán a Himnusz megírásának emlékére rendezett program, hanem egy olyan lehetőség is, hogy 300 év után újra együtt láthassuk és átérezhesse a közösség a magyar kultúra szépségeit e különleges térben, a Várnegyedben.
Ezen a napon a veszprémi várnegyed olyan arcát mutatja meg, amely hétköznapokon nem látható: a könyvtár, a kápolna és az érseki palota terei megnyílnak az érdeklődők előtt, vezetett séták keretében mutatva be a hely szellemi és kulturális értékeit.
A vezetett program kiemelt helyszíne az Érseki Palota barokk könyvtárterme, a Koller-könyvtárszoba, ahol a polcokon sorakozó közel több évszázados művek nem csupán történeti érdekességek, hanem a magyar tudás és gondolkodás élő tanúi.
A nap eseményei között szerepelnek:
-
11:30-kor induló vezetett séta az Érseki Palota tereibe,
-
14:00-kor a Szent Mihály Főszékesegyház és a Szent György Kápolna megtekintése,
-
16:00-kor az Érseki Palota és a Gizella Kápolna bemutatása.
A Biró–Giczey Ház teljes körű nyitvatartással várja az érdeklődőket egész nap, így a kortárs kiállítások és történeti falak párbeszéde különleges élményt nyújt minden korosztálynak.
Az ünnep nem csupán múltunk tisztelete, hanem a jelen és a jövőnkbe vetett hit ünneplése is. A magyar kultúra lényegét adó értékek, könyvek, terek és történetek összefonódnak a közösség jelen idejű találkozásával, emlékeztetve arra, hogy a hit, a művészet és tudomány öröksége még ma is élő valóság számunkra.
