Szent Ágota emléknapján a Veszprémi Főegyházmegye elsőcsütörtöki szentségimádásának a Nemesvámoson nemrég felszentelt Fatimai Szűz Mária Plébániatemplom adott otthont, ahol Dr. Udvardy György érsek vezetésével gyűltek össze a hívek, hogy közösen imádkozzanak papi és szerzetesi hivatásokért.
Érsek atya a feltámadt Krisztus köszöntésével fordult az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: Jézus maga buzdít bennünket arra, hogy imádkozzunk a hivatásokért. Az imaóra középpontjában az Eucharisztiában jelen lévő Krisztussal való találkozás állt, akire bizalommal hagyatkozva kérte az egyház közössége a jövő lelkipásztorait és szerzeteseit.
Az érsek hálával emlékezett meg az egyházmegye papjairól és szerzeteseiről, azokról is, akik életükkel, tanításukkal és példájukkal segítették a híveket a hit útján. Külön imádság szólt az elhunyt paptestvérekért, valamint a fiatalokért, hogy szívükben megszülessen a bátor és felelős döntés a hivatás felé vezető úton – olyan döntés, amelyben saját boldogságuk összefonódik mások üdvösségének szolgálatával.
Az imaóra három rövid elmélkedését az az evangéliumi szakasz vezette, amelyben Jézus kiválasztja apostolait, magához hívja őket, majd kettesével elküldi őket. Érsek atya rámutatott: a hivatás titka mindenekelőtt Isten műve. Nem emberi elhatározás, hanem isteni megszólítás, amely teremtő erőt hordoz: Isten nemcsak hív, hanem meg is adja az erőt ahhoz, hogy az ember felnőjön a rábízott szolgálathoz.
A kiválasztás célja az együttlét Krisztussal – az életközösség, amelyben a tanítvány megismeri Jézus szívét, gesztusait és küldetését. A pap Krisztust hirdeti, Isten üdvösséget adó szeretetét és irgalmát, amelyet önmagától az ember nem tudna kitalálni, csak a szentség erejében tud közvetíteni.
Jézus nem magányos küldetésre indítja tanítványait: kettesével küldi őket, jelezve, hogy a tanúságtétel mindig közösségi valóság. A papok egymást erősítve, a hívek közösségében végzik szolgálatukat, és a közösség döntései – jók vagy rosszak – az egész egyház életére hatással vannak.
A küldöttek nem üres kézzel indulnak útnak: üzenetet és hatalmat kapnak. Az evangélium hirdetésének hatalmát, amely nem puszta vélemény, hanem életet formáló igazság. Hatalmat kapnak a gonosz lélek fölött, a bűnök megbocsátására és a betegek gyógyítására – mindarra, amellyel Isten új életet teremt az emberben.
A szentmise evangéliumi szakasz egyik legerősebb üzenete, hogy Jézus eszközök nélkül küldi tanítványait. Ez nem a hiányról, hanem a szabadságról és a teljes ráhagyatkozásról szól: a küldöttek a küldő szó erejében bíznak. Ahogyan a leprások történetében is, az engedelmesség útján, „útközben” tapasztalják meg Isten gyógyító erejét.
Ez a bizalom minden megkeresztelt hivatása is. Az érsek hangsúlyozta: bár a szentírási szakasz elsődlegesen az apostolokról és a papságról szól, valójában mindannyian küldöttek vagyunk – saját családunkban, közösségünkben, a ránk bízott emberek életében.
Az elsőcsütörtöki szentségimádás végén Gere Márk Dávid SMC atya mondott köszönetet az együttlétért, az imádság vezetéséért, a szolgálatokért és mindazokért, akik hozzájárultak az este megszületéséhez. A közös ima megerősítette a jelenlévőket abban, hogy az Egyház jövője Krisztus kezében van, aki ma is hív, küld és életet ad.
