„Van Isten felettünk, háborgó tenger-hullámok közt is szent hitünk hirdeti: de épp ma, amikor, mint igazságos Bírónak bűneinkből font ostora, úgy suhog felettünk, félve közelítünk feléje. Ezért nagy megkönnyebbülés, nagy-nagy biztatás számunkra, hogy a megbántott Istennek édesanyja van, aki nekünk is édesanyánk Gyümölcsojtó és a Kálvária óta. És ennek az édesanyának szíve van, szeplőtelen Szíve.”
Miután 1944 novemberénék végén a nyilasok Mindszenty József veszprémi püspököt letartóztatták, veszprémi fogságának kezdetén, december első péntekjén (1944. december 1.) négy fogolytársával együtt felajánlotta a veszprémi egyházmegyét Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.
„…szentségével, tanácsa súlyával, vigasztalása enyhületszerzésével, imádsága hatalmával. Azóta is Szent Fiánál Ő a leghatalmasabb közbenjárónk, az egész földkerekség engesztelője. Jézus az égben az Atya jobbján ül, Mária pedig, mit Királynő a Fiú jobbján áll, hogy (…) a legbiztosabb menedékünk és leghűségesebb segítőnk legyen. A megváltás (…) Krisztus összes tagjainak szentséges anyja minden hívő lélek megmentője (…) az isteni kegyelem kimeríthetetlen tengere, minden javak kiosztója”
Mindszenty atya 1945. február 28-án, már soproni fogsága idején, az Isteni Megváltóról nevezett Nővérek zárdájában fogalmazott meg egy másik, hasonló, de mégis kibővített tartalmú püspöki körlevelet. Ebben jobb idők reményében elrendelte, hogy 1945. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén, a veszprémi székesegyházban, mind az egyházmegye, mind az egyházmegye plébániáinak ünnepélyes felajánlása történjen meg Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. A főpásztor elrendelte azt is, az egyházmegye területén minden plébániatemplomban a megfelelő előkészítés után az egyházközségeket Szűz Mária Szívének ajánlják fel. A „megfelelő előkészítés” azt jelentette, hogy a híveket előre kellett tájékoztatni a szándékról, illetve lelkiekben felkészíteni őket az ünnepre. Ez a szentmise előtt megfelelő gyónási lehetőség biztosításával, a szentmisén a körlevél gondolatai alapján megtartott prédikációval, valamint a búcsúk ismertetésével, illetve a szentáldozásra való buzdítással történt. A világi hatóságok és az egyházközségi képviselők is hivatalosak voltak az ünnepélyes felajánlásra.
A közel hat oldalas körlevél 1945. július 12-én jelent meg, amely három nagy tematikus egységből áll. Az első rész Szűz Mária misztériumával foglalkozik négy témakörben: 1.) Az Anyaszentegyház és az Istenanya, 2.) Mária Szeplőtelen Szíve, 3.) Mária szerepe a megváltásban, 4.) Szeplőtelen Szív. A három oldalnyi elmélkedés Alexandriai Szent Cirill egyháztanító, IX. Pius, XIII. Leó, X. Pius, XI. Pius és XII. Pius pápák tanításaira épültek. A körlevél második részében volt olvasható maga a rendelkezés és a felajánló ima szövege, végül befejezésként a búcsúk ismertetése.
Az egyházmegye és plébániái felajánlásának ünnepélyességét és az ünnepre való felkeszülést segítette, hogy augusztus 18–20. közötti napokra a Püspöki Kar Szent István király tiszteletére tartandó háromnapos lelkigyakorlatot rendelt el.
