Az ország számos pontjáról érkeztek hívek, hogy együtt ünnepeljenek, és Kis Szent Teréz közbenjárását kérve az ő példájából merítsenek erőt a hitben való kitartáshoz. A búcsú egyik legszebb és leginkább várt mozzanata ezúttal is a rózsaeső volt.
A zsúfolásig megtelt bazilikában már az ünnep kezdetén érezhető volt a közösség öröme. Minden templomi közösség egyik legfontosabb ünnepe a védőszent búcsúja, amikor a hívek együtt adnak hálát és kérik a szent közbenjárását.
A búcsúi szentmise főcelebránsa Kiss László esperes volt, aki különösen is kötődik a keszthelyi Kármelhez: itt szentelték pappá, majd 1980 és 1988 között itt szolgált. Szentbeszédében a gyermeki bizalom fontosságára hívta fel a figyelmet, Kis Szent Teréz „kis útjának” egyik központi üzenetét állítva a hívek elé. „Nekünk is úgy kell ráhagyatkozni Istenre, ahogy a gyermek a szüleire, mert tudja, hogy csak a javát akarják” – fogalmazott az esperes.
A kármelita lelkiség középpontjában álló „kis út” arra hív, hogy az ember a mindennapok egyszerű, apró tetteiben is a szeretet útját járja. Mezei András plébános szerint Kis Szent Teréz példája ma is élő és követésre méltó. „A kármelita lelkiség, örökség továbbra is él, ahogy ezt a zarándokok sokasága, jelenléte is mutatja. Nagy öröm számunkra, hogy mi is egy ilyen kis utat járunk, mint Kis Szent Teréz, és ez követendő mindenki számára. A kis dolgokban lépjünk a szeretet útjára, és ha őt követjük, ezáltal Krisztusnak az útjára lépünk, hiszen Krisztus az út, az igazság és az élet” – mondta a plébános.
Az ünnepre a Kármel egész közössége hosszasan készült. A Magi család nagylelkű felajánlásának köszönhetően több száz rózsával készülhettek a búcsúra, az ünnepi dekoráció pedig Pálfi György munkáját dicsérte. A liturgiára a templom kórusa is külön készült: Lisieux-i Szent Teréz gondolataira épülő énekeket szólaltattak meg, a zeneiskola tanárainak hangszeres kíséretével.
A keszthelyi Kármel nemcsak a város, hanem hazánk egyik jelentős lelkiségi központja is. Ezt az idei búcsúra érkező zarándokok sokasága is jól mutatta. A hívek között olyanok is voltak, akik évről évre visszatérnek Kis Szent Teréz ünnepére.
A búcsún magyar és horvát kármelita nővérek is jelen voltak, a horvát közösséget több növendék is elkísérte Keszthelyre. A megszentelt rózsákat a kármelita nővérek osztották ki a résztvevőknek. A rózsa Kis Szent Teréz életének és lelkiségének egyik legismertebb jelképe. A szent halála előtt így fogalmazott: „Miután meghalok, rózsaszirmok záporozzanak rám.” A Kármel közössége minden évben e szavakra is emlékezve tartja meg a rózsaesőt, amely az ünnep egyik legmeghatóbb pillanata.
A szentmise végén Mezei András plébános mondott köszönetet mindazoknak, akik szolgálatukkal, önkéntes munkájukkal és önzetlen segítségükkel hozzájárultak az ünnep méltó és szép megvalósulásához.
A kármeliták 99 évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy Keszthelyen is megtelepednek. A centenáriumhoz közeledve a plébánia már készül a jövő évi jubileumi megemlékezésekre, amelyek során a keszthelyi Kármel egy évszázados jelenlétéért adhatnak majd hálát.
