A boldoggá avatás háromnapos ünnepségsorozata utolsó állomásához érkezett vasárnap este. „Ünnepi napot ültek” a Szent Mihály-főszékesegyházban Boldog Mária Magdolna tiszteletére.
A hálaadó szentmisét Udvardy György veszprémi érsek mutatta be, koncelebrált Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának előző posztulátora; Aurelio García Macías püspök, az Istentiszteleti és Szentségi Dikasztérium titkárhelyettese; Takács István, a főszékesegyház plébánosa és több paptestvér. A szentmisén részt vett Cristiana Marinelli, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárásának posztulátora.
Udvardy György azt a „szent elhatározást” fogalmazta meg a jelenlevők nevében, hogy Krisztust életünk középpontjává téve és örömben fogunk élni, és hálát adott Bódi Mária Magdolna életének ajándékáért.
Az érsek az evangéliumhoz kapcsolata tanítását, azt fejtette ki, mit jelent Krisztus tanítványának lenni. Megfogalmazta, ha „nyitott lélekkel hallgatjuk az evangéliumot, mindig felszólító, mindig megszólító erejű és cselekvésre ösztönöz”. A mai evangélium pedig világosan kimondja, az lehet Jézus tanítványa: „aki elhagyja apját és anyját, felveszi keresztjét, aki mindent elhagy”.
A tanítás azonban nem szülők vagy a hivatásunkhoz szükséges javak megvetéséről szól, hanem arról, hogy a Krisztushoz tartozás legyen életünk középpontja.A kereszt vállalása a feltétele annak, hogy Krisztushoz személyesen tudjunk kötődni. Amikor keresztről beszélünk, áldozatról beszélünk, tudva, hogy a kereszt a „teljes megsemmisülést” is magában hordozza. Vállalása kifejezi azt a készséget, hogy kapcsolatunk Jézussal fontosabb minden másnál. Az így vállalt kereszt nem elvesz, hanem növeli lehetőségeinket, kitágítja látásunkat.
Jézus mindenkit hív, hogy kész legyen a kereszt felvételére, ami azt is jelenti, hogy erőnket meghaladó dolgokra is vállalkozunk. Ez harccá is formálja életünket: olyan küzdelemmé, amelyben lehet veszteség is, és azt is vállalni kell. Ha azonban életünk Krisztus személyére, tanítására, logikájára épül, az számunkra növekedést és új életet jelent. Boldog Bódi Mária Magdolna példája is ezt mutatja.
Elveszni látjuk az életét, és az Egyház boldogságáról, az élete teljességről, az Istennel való kapcsolatának valóságáról beszél. Fiatalon odaadott élete emlékeztet arra, hogy az evangélium radikalitása megélhető valóság. Szabadságával, bátorságával és tüzes apostoli lelkületével azt mutatta, hogy a kereszt logikája nem teher, hanem az új élet útja.
Hálát adunk Boldog Mária Magdolna életéért, ugyanakkor kérünk is: egyéni életünk számára a megerősítést, a kereszt megélése által az emberi valóság fölülmúlását, a jövőtervezésben, az egymásról való gondoskodásban, a remény megélésében. Kérjük Magdi közbenjárását lelkipásztori tevékenységünkben is. Látjuk, mennyire tüzes lelkülettel hirdette az evangéliumot, mennyire nagyszerűen apostolkodott. Mindig volt ötlete, mindig megtalálta a lehetőséget, hogy szeressen, tudott másoknak segíteni.
Személyének példája nem engedi, hogy panaszkodjunk, hogy erőinket elpocsékoljuk fölösleges gondolatokra, vagy éppen pusztán a megszokásaink vagy félelmeink ápolgatására” – fogalmazott az érsek.
A szentmise végén a papság a Szent Imre-oltárhoz vonult tiszteletadásra. Erre kihelyezve volt e két napban látható Boldog Bódi Mária Magdolna koponyaereklyéje, és ebbe az oltárba helyezik majd be. Teljes formájában egyházi ünnepeken és liturgikus emléknapján, október 26-án lesz látható. Helye a Szent Imre-oltáron van, hogy segítse fiataljainkat életük döntéseiben – mondta az érsek.
Végül a Veszprémi Főegyházmegye köszönetét kifejezve Udvardy György ereklyét adományozott a két posztulátornak.
Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Fotó album: Nagy Lajos
