A Veszprémi Főegyházmegye papsága hagyományosan évente több alkalommal tart úgynevezett koronaüléseket: a kerületek papjai ilyenkor közös imádságra, szentmisére és szakmai-testi-lelki megújulást szolgáló megbeszélésre gyűlnek össze. A „korona” elnevezés arra utal, hogy a papok – mint egy közös koszorú részei – együtt keresik a lelkipásztori szolgálat irányait, egységét és Krisztustól kapott küldetésük megújítását.
A hétfői gyűlésre ezúttal Monostorapátiban került sor, ahol a kerület papjaihoz csatlakozott Dr. Udvardy György veszprémi érsek atya. A közös nap szentmisével kezdődött, amelyben érsek atya az evangéliumi özvegyasszony két fillérét állította a jelenlévők elé mint lelkipásztori példát:
– „Jézus nem egyszerűen azt figyeli, ki mennyit dob a perselybe, hanem azt, hogy mi történik a szívünkben. Az özvegy mindent odaadott, mert teljesen bízott Istenben. A krisztusi élet lényege ez: nem lehet kicsit szeretni, nem lehet kicsit odaadni magunkat – csak egészen.”
A prédikációban érsek atya rámutatott: az Isten mindent odaadó szeretete az alapja annak, hogy a papok és hívek is nap mint nap képesek legyenek nagylelkűen, bizalommal élni hivatásukat. Példaként állította az aznap ünnepelt vietnámi vértanúkat, valamint a nemrég boldoggá avatott Bódi Mária Magdolnát, aki Krisztus Király ünnepén ajánlotta életét az Úrnak – és ezzel előre megélte azt a teljes önátadást, amely később vértanúságában beteljesedett.
A szentmise végén Érsek atya arra buzdította a jelenlévőket – papokat, diakonusokat, diákokat, híveket –, hogy a szeretet „mindennapi apró lemondásai” által tegyék meg a maguk kis két fillérjét, és ajánlják fel mindezt a papok szolgálatáért és a tanácskozás gyümölcseiért.
A szentmisét követő koronaülésen Szakács Péter atya tartott előadást, jó hangulatú, testvéri beszélgetést indítva el a kerület papjai között. A találkozó központi témája az volt, miként lehet a boldoggá avatott Boldog Bódi Mária Magdolna krisztusi erényeit – hűség, tisztaság, bátorság, teljes önátadás – a fiatalok, a családok és a plébániai közösségek nevelésében továbbadni.
Érsek atya hangsúlyozta:
– „A boldogokban Krisztust tiszteljük. Az ő életük megmutatja, hogy dönteni Krisztus mellett ma is lehetséges. Nekünk az a feladatunk, hogy megmutassuk ezt a reményt a ránk bízottaknak.”
A nap közös imádsággal és hálaadással zárult. A papság őszi találkozói ismét megerősítette a szolgálat lényegét: a pap Krisztusra bízza életét, hogy a rábízott népet az evangélium felé vezesse – nagylelkűen, hűségesen, mindent odaadva.
