Szent Anna búcsúját ünnepelték a Devecser–Kolontári Szentkútnál, ahová a környék településeiről érkeztek zarándokok, hogy a Boldogságos Szűz Mária édesanyjának közbenjárását kérjék. Az ünnepi szentmisét Csonka Nándor tapolcai esperes-plébános mutatta be.
Mokos János devecseri plébániai kormányzó a szentmise elején felidézte, hogy a plébánia történetének feljegyzései szerint már 1812-ben is zarándokok indultak a környék falvaiból a csodatevő Szentkúthoz Szent Anna ünnepén. Mint mondta, a hívek ma is ugyanazzal a bizalommal érkeznek a kegyhelyre: örömeiket, gondjaikat, megpróbáltatásaikat és szeretteiket hozzák magukkal, hogy hálát adjanak értük, illetve imádságban ajánlják őket Istennek.
Köszöntőjében Csonka Nándor háláját fejezte ki a meghívásért, majd személyes élményét osztotta meg a hívekkel. Elmondta, hogy korábban még nem járt a Devecser–Kolontári Szentkútnál, ezért néhány nappal a búcsú előtt felkereste a kegyhelyet. A hely csendje és a bővizű forrás mélyen megérintette. Úgy fogalmazott: a forrás Isten gondviselő szeretetének látható jele, amely arra emlékeztet, hogy az Úr olyan helyet készített az embereknek, ahol elé vihetik örömeiket, fájdalmaikat, kérdéseiket és terheiket. A forrás nemcsak testi felfrissülést kínál, hanem Krisztusra mutat, aki enyhíti szenvedéseinket, vigaszt ad és éltető kegyelmével erősít meg bennünket.
Homíliájában az ünnepi szónok arról beszélt, hogy a gyorsan változó világban különösen nagy szükségünk van olyan alkalmakra, amelyek megállásra és elcsendesedésre hívnak. Az ünnepek segítenek újraértelmezni életünket, megerősítenek krisztusi hivatásunkban, és növekedésre ösztönöznek hitben, reményben és szeretetben.
Kiemelte, hogy a szentek nem csupán a múlt tiszteletre méltó alakjai, hanem ma is élő példaképek. Életük azt tanúsítja, hogy az Istenhez való hűség minden korban időszerű, ezért a világ változásai sem teszik elavulttá a szentek tanúságtételét.
Szent Anna alakja kapcsán a család keresztény hivatásáról is szólt. Rámutatott: bár a Szentírás nem beszél részletesen Mária szüleiről, az Egyház élő hagyománya évszázadokon át megőrizte Szent Anna tiszteletét. Felidézte, hogy a 16. századtól, a polgári családeszmény megerősödésével különösen felvirágzott Szent Anna kultusza, amely ma is arra emlékeztet, hogy a család Isten ajándéka és a hit első iskolája.
Prédikációjának központi gondolatát El Greco Szent Családot ábrázoló festményén keresztül bontotta ki. A művész Mária, Szent József és a gyermek Jézus mellett Szent Annát is megjeleníti, ezzel hangsúlyozva a család teljességét. A festményen valamennyi felnőtt tekintete a gyermek Jézusra irányul, ami azt üzeni, hogy a család valódi egysége Krisztusból fakad. A szónok szerint ez ma is útmutatás minden keresztény család számára: akkor maradhatnak meg szeretetben és egységben, ha közös tekintetük Krisztusra irányul.
A festmény részleteit tovább szemlélve rámutatott arra is, hogy Szent Anna áldást osztó kéztartása összeköti az Ó- és az Újszövetséget, hiszen minden isteni ígéret Krisztusban teljesedik be. Jézus pedig ma is engedi, hogy közel lépjünk hozzá, megérintsük őt hitünkkel, mert azért jött, hogy gyógyulást hozzon sebeinkre, feloldja megkötözöttségeinket és reményt adjon életünk nehézségei között.
A homília végén Csonka Nándor arra buzdította a híveket, hogy találjanak vissza a Szent Család példájához, és őrizzék meg a család keresztény eszményét a mai világ kihívásai között is. Külön imádságban kérte Szent Anna közbenjárását a nagyszülőkért, a szülőkért és a gyermekekért, hogy hűséggel és szeretettel tölthessék be Istentől kapott küldetésüket.
A Devecser–Kolontári Szentkút idei búcsúja ismét megerősítette: a kegyhely ma is a találkozás, az imádság és a remény helye, ahol a hívek Isten gondviselő szeretetében bízva kérhetnek erőt mindennapi életük útjához.
Fotó: Menyhárt Máté
