Balatonalmádi katolikus közössége november első napjaiban örömmel és hálaadással ünnepelte Szent Imre herceg búcsúját, amely évről évre a plébánia egyik legfontosabb lelki eseménye. A rendezvénysorozat egyszerre volt családi találkozás, lelki megújulás és közösségépítő ünnep, amely minden korosztályt megszólított.
A szombati plébániai napon a gyermekek nagy lelkesedéssel színezték ki a Magyar Szent Család ünnepi alkalomra készült kifestőjét, miközben a családok együtt örülhettek az alkalomnak, amely valóban a közösség ünnepévé vált. A résztvevők kipróbálhatták a Boldog Bódi Mária Magdolna-hoz és a Veszprémi Érsekséghez kapcsolódó kirakókat is, amelyek játékos formában hozták közelebb a főegyházmegye lelki és kulturális kincseit.
A nap során kihirdették a Magyar Család rajzpályázat eredményeit is, ahol a gyermekek alkotásai színes tanúságtételként mutatták meg, hogyan látják ők a család szeretetét és összetartozását.
A jelenlévők meghallgatták Horváth Gergő művészettörténész előadását is, amely a plébánia kialakulásának történetét mutatta be, új felismerésekkel és sok érdekességgel gazdagítva a hallgatóságot. A nap során lehetőség nyílt személyes kérdésekre és beszélgetésre Dr. Bacsa Dávid plébános atyával, majd a közösség csendes, mély imádságban egyesült a szentségimádás alatt. A szombati együttlétet szeretetteljes, testvéri légkörű agapé zárta.
Vasárnap az ünnep csúcspontja természetesen a szentmise volt, amelynek főcelebránsa és szónoka Kálmán Peregrin OFM volt. Prédikációjában Szent Imre tisztaságra, hűségre és Istenbe vetett bizalomra hívó példáját állította a hívek elé, bátorítva a közösséget, hogy a herceg életéből erőt merítsenek mindennapi döntéseikben.
A szentmise után került sor a Szent Jobb Kápolna új biztonsági elemeinek megáldására. Az új rendszernek köszönhetően a kápolna napközben szabadon látogathatóvá válik, így még több zarándok és érdeklődő találkozhat Szent István király ereklyéjének tiszteletével és a hely csendes imádságos atmoszférájával.
Az ünnepet szép kulturális pillanat zárta, Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, mély átéléssel szavalta el Sík Sándor: István király utolsó imája című versét, amely méltó, lélekemelő lezárása volt a búcsú napjainak.
