December 31-én Szilveszter pápa emléknapját ünnepli az Egyház. A neve sokaknak leginkább a szilveszteri évzáráshoz kötődik, pedig Szent Szilveszter pápa élete és szolgálata az egyik legnagyobb fordulópont idejére esik a kereszténység történetében.
Szilveszter pápa Kr. u. 314 és 335 között vezette az Egyházat – abban az időben, amikor a kereszténység kilépett az üldöztetés korszakából, és nyilvánosan is elfogadott vallássá vált. Bár ő maga nem vett részt a niceai zsinaton, pápasága idején született meg az a hitvallás, amelyet ma is imádkozunk a szentmisében.
Csendes vezető, történelmi időkben:
Szilveszter pápa nem a hangos, látványos fellépéseiről vált ismertté. Inkább csendes, bölcs egyházvezetőként emlékezünk rá, aki hagyta, hogy az Egyház megerősödjön: templomok épültek, a liturgia formálódott, a keresztény közösségek végre szabadon élhették meg hitüket.
Egy legendás történet:
A hagyomány szerint Szilveszter pápa kapcsolatban állt Nagy Konstantin császárral. Egy középkori legenda úgy tartja, hogy imádságával hozzájárult a császár gyógyulásához – ez a történet ugyan nem történelmi tény, de jól mutatja, mekkora tekintélye volt már a korai századokban is.
Miért fontos ma Szilveszter pápa?
Mert emlékeztet bennünket arra, hogy:
-
a hit nem mindig látványos, mégis formálja a történelmet,
-
a változások idején bátorság és hűség kell,
-
az Egyház ereje nem a külső hatalomban, hanem Istenbe vetett bizalomban rejlik.
Nem véletlen, hogy az év utolsó napján őrá emlékezünk: hálaadásra hív, visszatekintésre és reménnyel teli előretekintésre.
Szilveszter pápa példája ma is azt üzeni: Isten csendben is nagy dolgokat visz végbe.
