Tizenöt évvel ezelőtt, 2011. január 18-án az akkori veszprémi érsek, Márfi Gyula Szűz Szent Margit ünnepén újra elindította az akkor még Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna boldoggá- és szenttéavatási eljárását. A veszprémi főegyházmegye papságánák és híveinek a tudomására főpásztori határozatban tette nyilvánvalóvá, hogy az ügymenet szabályszerű és érvényes eljárása kezdetét veszi, és a kinevezett bíróság első és nyilvános ülése 2011-ben, Magdi vértanúság hírével megjelölt napon lesz, március 23-án.
Elődje, Tiszteletreméltó Mindszenty József veszprémi püspökként, már 1945-ben elindította az ügymenetet, miután tudomást szerzett Magdi halálának körülményeiről, melyek valóságos vértanúhalálra engedtek következtetni. Mindszenty atya Veszprémre, mint a szentek városára tekintett, mert az Árpád-ház szentjeinek erényei Veszprémből áradnak a négy égtáj felé. Püspöki címerébe Árpád-házi Szent Margit liliomos misekönyves alakját választotta – melyet érseki és bíborosi címerében is megtartott –, mert Margit szenttéavatása idején került kapcsolatba egyházmegyéjével, és személye felidézi az összes magyar szentet, Veszprém szent múltját és a Szent Pannóniát.
Mindszenty atya Szent Margitot a hívek elé mint az engesztelő életáldozat magyar példaképét állította. 1944. augusztus 20-án, Pápán az engesztelő körmenet után – amelyben az engesztelő keresztet a menet elején a megyésfőpásztor vitte – így fogalmazott: „Amint az embernek legnagyobb romlása a bűn, úgy az annyira hangoztatott és áhított emberi tekintély helyreállításának egyetlen útja az engesztelés.”
- augusztus utolsó hetében Veszprémben engesztelő hetet tartottak. Lezárását 1944. szeptember 2-án vasárnap, a volt a Szentháromság szobor előtt tartották, ahol a főpásztor megrázó szentbeszédet mondott:
„Egész héten ide jöttetek, hogy beálljatok a vezeklők sorába saját lelketek és édes hazánk javára. Most eljöttetek ide, hogy itt belenézzetek a régi történeti és nagy vezeklő Árpádházi Szent Margit arcába. Amikor most … keressük eligazító csillagunkat, városunk ékességére nézzünk: Szent Margitra. … Mi veszprémiek is Őrá nézünk és Szent Ágostonnal kérdezzük: Hát ezek megtudták tenni, miért nem tudnánk mi is követni őt? …
Nekünk bűnbánó magyaroknak Szent Margit az engesztelésben váltság és ígéret… Kedves veszprémi híveim, előttünk az út! Legyetek Szent Margit követői az engesztelésben s akkor lesztek a nemzetnek megmentői.”
Márfi Gyula érsek atya, Szakács Péter a kanonizációs eljárás érseki delegátusa, Kovács Gergely okleveles posztulátor az ügymenet érseki szakértője közösen és tudatosan jelölték ki a processus újraindításának és dekrétum kiadásának időpontját. A 2011-es év egyben jubileumi év is volt, Boldog Bódi Mária Magdolna születésének kilencvenedik-, és szüzességi fogadalmának hetvenedik évfordulójára emlékezhettünk. Január 18-án, az Árpád-házi Szent Margit ünnepén kihirdetett főpásztori határozat dátuma utal Szent Margitra, aki életét a veszprémi egyházmegye területén élte le, valamint Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József atyára, aki címerébe Szent Margit alakját választotta, és Boldog Bódi Mária Magdolna kanonizációs eljárását elindította.
Dr. Udvardy György érsek atya rendelkezése alapján, 2026. január 18-án, vasárnap a Veszprémi Főegyházmegye valamennyi templomában megtartott ünnepi szentmise keretében elhelyezik Boldog Bódi Mária Magdolna hivatalos portréját.
