A balatonalmádi Szent Imre-templom Szent Jobb-kápolnája
Az 1930-as években felépült balatonalmádi Szent Imre-templom szentélyének északi oldalához egy négyzetes alaprajzú, keskeny előtérrel rendelkező kápolna kapcsolódik. Az utólagosan emelt kis bővítmény a Szent Jobb tiszteletére szentelt hazai épületek között különleges helyet foglal el, mivel eredetileg nem mai helyén, hanem a budai Várban állt.
A nevezetes Szent István-ereklye, első királyunk jobb kezének maradványa az 1770-es évek elején került Budára Raguzából, a mai Dubrovnikból. Végleges elhelyezésére egy Szent Istvánnak ajánlott kápolnát terveztek az épülő budai királyi palotában. A Szent Zsigmondnak szentelt palotakápolnához kapcsolódó kis centrális térbe 1776-ban került az ereklye. A finom barokk berendezéssel ellátott, kifestett kápolna a királyi palota 19. század végi nagyszabású bővítésének útjában állt, ezért előbb lebontották, majd az eredeti helyéhez közel, a barokk palota és a Hauszmann-féle szárnyak találkozásánál más formában újjáépítették.
Az új, már a Szent Jobb tiszteletére szentelt kápolna 1901-re készült el. A négyzet alaprajzú, sekély fülkékkel bővített, kupolával fedett tér szerény, de míves díszítést kapott: márványkeretes bejáratával szemben oltár és azon háromszögű oromzatos, üvegajtós neogótikus ereklyetartó állt, amely a Szent Jobbot fogadta be. A fülke felső részét trónoló Szent Istvánt ábrázoló mozaik töltötte ki, míg az oldalsó fülkékben frontális beállítású, kitárt szárnyú angyalalakok jelentek meg. Szent István szakállas figurája a korszakra rögzült formában, szigorú, uralkodói pózban foglal helyet a drágaköves trónuson. Jobb kezében a jogar, baljában a kettőskeresztes országalma látható. A fején lévő korona is igazodik a ma ismert koronázási ékszerek megjelenéséhez, azzal, hogy csak a Szent Korona felső részét alkotó pántos elemet viseli a figura. Az angyalok megformálása kissé oldottabb, arcvonásaik időtlen szépséget tükröznek, ruházatuk, szárnyuk bizáncias hatású. Az álkupola csegelyein kerubos medalionok, a kupola záradéka körül napsugaras ornamentika kapott helyet. A mozaikdíszek közül ez utóbbiak árulkodnak a készítés korának modern törekvéseiről, távolról a szecesszió dekoratív, világi emlékei is felidéződnek mintaadó példaként. Az ereklyetartó ötvöstárgy Lippert József munkája volt, a mozaikok pedig Lotz Károly tervei alapján, Róth Miksa műhelyében készültek.
A kápolna 1944-ig sértetlenül állt a budai királyi palotában. A második világháború során az épületet bombatalálatok érték és a nagy palotakápolna súlyosan megrongálódott, ugyanakkor a Szent Jobb-kápolna a bezuhanó törmelékek között csaknem teljesen épen vészelte át Budapest ostromát. Az 1950-es években a palota helyreállítása ugyan napirendre került, de a kommunista hatalom gyökeresen át kívánta formálni az épületegyüttes arculatát, amelybe a korábbi funkciók egy része, így a Szent Jobb kultusza sem illett bele, ennek következtében döntés született a kápolna elbontásáról.
A kis építmény megmentése Dr. Pintér Sándor almádi apát-plébános nevéhez fűződik, aki a balatonalmádi Szent Imre-templom plébánosaként kezdeményezte a budai kápolna elemeinek megóvását. Az almádi Szent Imre-templom a Balaton-parton épült modern templomok egyik legvonzóbb példája, létrejöttében jelentős szerepet játszott Óvári Ferenc országgyűlési képviselő. A templom alapkövét 1930. június 4-én helyezték el, terveit pedig Medgyaszay István készítette erdélyi ihletésű magyaros stílusban. A gyors építkezés eredményeként már ugyanazon év november 5-én, Szent Imre herceg ünnepén sor kerülhetett a templom felszentelésére.
A kelet–nyugati tájolású, szabadon álló templom mellé 1957–1958-ban építették fel a budai várbeli Szent Jobb-kápolna rekonstrukcióját. A budai maradványok szakszerű bontásában és az almádi helyszínen végzett helyreállításban kiemelkedő szerepet játszott Bicskei Karle János festőművész. A kápolnában ma is eredetinek tekinthetők a Róth Miksa műhelyében készült mozaikok, valamint a berendezés több eleme, köztük az oltár az ereklyetartóval, a gyertyatartók, továbbá a kovácsoltvas kapu és a bejárat márványkerete.
A kápolna történetében a 21. század is hozott újabb fordulatot. 2001. augusztus 19-én került újra a Szent Jobb egy darabja a kápolnába, majd 2007-től Szent Imre- és Boldog Gizella-ereklyéket is elhelyeztek itt. A balatonalmádi Szent Jobb-kápolna ezzel a 20–21. századi magyar történelem sajátos emléke és egyszerre a magyar államalapítás kultuszának fontos kegyhelye.
