V. Domine, exaudi orationem meam. / Uram, hallgasd meg imádságomat.
R. Et clamor meus ad te veniat. / És az én kiáltásom jusson eléd. (Zsolt 102,2)
Isten igéje
„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,28–30)
Buzdítás
„Az ember Istenből bír mindent, amit bír.” * Folytatjuk utunkat, nincs másra szükségünk, csak bizalomra és a lelki szemeink megnyílására, hogy meglássuk, mit fogad be most a szívünk, az életünk: közelséget vagy távolságot, mélységet vagy ma-gasságot, csodát vagy csodátlanságot. Nyitottá válunk Istenre és önmagunkra.
6 . napi idézet
„Mindszenty bíboros egyházhűségének nagyszerű tanúságté-telét sok szenvedés szőtte át. Először mint veszprémi püspök, majd mint esztergomi érsek végezte lelkipásztori működését hazátok történelmének tragikus korszakában. Joggal állapította meg tisztelt elődöm, VI. Pál pápa, amikor megemlékezett Mind-szenty bíborosról halála után egy nappal, hogy a Gondviselés őt tette »nemes hazájában az egyház ezeréves történelme legnehezebb és legbonyolultabb korszakának főszereplőjévé«. Még ma is élénken él bennünk annak a megalázó pernek a fájdalmas emléke, amelynek Mindszenty bíborost alávetették.
* 1973. január 1. In: Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei a bécsi Pázmáneumban 1971–1975. 2021. 141. o.
Esztergom rendíthetetlen bíboros-érseke magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Egy nagy lelkipásztor méltóságával hordoz-ta a fejére helyezett töviskoronát; olyan magasztos egyházi személy emlékét hagyva ránk, aki hosszú éveken keresztül tudott imádkozni és szenvedni népéért. Amikor szeretett magyar hazáját elhagyta, ezzel a lelkülettel írta VI. Pál pápának: »Szentséged lábai elé alázattal teszem le ezt az áldozatot abban a meggyőződésben, hogy az ember legna-gyobb szenvedése is, amelynek ki lehet téve, kicsivé válik, amikor Isten szolgálatáról és az egyház javáról van szó.« Ma tiszteletemet kívánom kifejezni a magyar egyház e nagy papjának, püspökének és prímásának alakja előtt, annak az egyháznak a nevében, mely iránt a hűségnek oly ragyogó bizonyítékát adta.” *
Elmélkedés
„Akarok jó Pásztor lenni, aki, ha kell, életét adja juhaiért,* Egyházáért, hazájáért. Ha Isten-atyám és Mária-anyám segít, akarok lenni né-pem lelkiismerete, hivatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján.” * Mindszenty bíborosnak erős közösségi érzésből fakadó nyitottsága volt a felelősség- és áldozatvállalásra a rábízott emberek felé. Gyermek- és fiatalkori hiányokból fakadt együttérzése a szegényekkel, az üldözöt-tekkel, minden szenvedővel, mély szociális érzékenysége és tettekben megnyilvánuló szeretetgyakorlása. Az egyének és közösségek egymás közötti és Isten előtti kiengesztelődésének eszménye vezette, melynek a katolikus vallásban sajátos terepe a bűnbánat szentsége és az ehhez kapcsolódó elégtétel-vállalás. A lelki életnek ezt az egyéni és személyes lehetőségét a bíboros a szélesebb közösség számára is szerette volna átél-hető valósággá tenni. Ezt szolgálta sok főpásztori kezdeményezése, és ezért ajánlotta fel élete minden szenvedését. Istenbe vetett bizalmának erejével hordozta nehézségeit, ebből fakadt az élete végéig kitartó reménysége.
„A Keresztben van az üdvösségünk!” *
A mai imádságot Dr. Takáts István érseki általános helynök atyától hallják:
