Május 31-én a mariazelli bazilikában Mindszenty József bíboros tiszteletére és boldoggá avatásáért Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke mutatott be koncelebrált szentmisét, melynek szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök volt. A nagyszabású ünnepen megáldották és leleplezték Rieger Tibor bronzból készült Mindszenty-szobrát.
A mariazelli bazilikában összegyűltek a zarándokok Magyarországról, Csehországból, a Felvidékről és Erdélyből. A legtöbben Budapestről, Győrből, Szombathelyről, Zalaegerszegről, Mosonmagyaróvárról és Veszprémből érkeztek, a Via Sacra Zarándok Utazási iroda, a Mindszenty Alapítvány és a Magyar Kurír szervezésében.
Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselőjének köszöntése után Kuzmányi István, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője beszédében bemutatta Mariazell és a magyarok kapcsolatát, a kegytemplomban fellelhető műalkotásokra és érdekes történelmi eseményekre is kitérve. Mint mondta: „Hazaérkeztünk a Szűzanyához Mindszenty József nyomában.”
Ezután Kovács Gergely, a szobor megálmodója arról beszélt, mit jelentett Mariazell Mindszenty Józsefnek. A zarándokok gyertyákat, imaszándékokat vihettek Mindszenty-bíboros feldíszített festményéhez, amelyeket elvisznek majd Esztergomba, a bíboros sírjához. 2019-ben Ferenc pápa elismerte az ő életszentségét, „használjuk ki, hogy ő a mennyországból is tud segíteni” – bátorított Kovács Gergely, majd rámutatott: aki itt nyugodott a Szent László-kápolnában, kiválasztotta Isten, ám semmi nem predestinálta arra, hogy belőle bíboros-érsek legyen, az üldöztetés idején mindhalálig hűséges pásztor legyen.
A flamand Beatrix Van den Borre nővér, a budapesti Engesztelő kápolna működtetője; Szaknyéri Tünde, a zalaegerszegi Mindszentyneum munkatársa és a felvidéki Tarics Péter tanúságot téve osztották meg saját élményeiket Mindszenty Józsefről, majd Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, Tábi János, valamint a Mindszenty Alapítvány munkatársai és az tanúságot tevők meggyújtották a gyertyát a Mindszenty-kép előtt.
Mindenszentek tiszteletére bemutatott szentmisén orgonaszóra ünnepélyesen bevonult az asszisztencia, a jelen lévő papok; a szentmise főcelebránsa, Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke; Székely János szombathelyi megyéspüspök, a szentmise szónoka; Dominik Duka OP nyugalmazott prágai érsek, bíboros; Pedro Lopez Quintana bécsi apostoli nuncius; Michael Staberl, a mariazelli bazilika elöljárója.
Jelen voltak a Máltai Lovagrend és a Szent Sír lovagrend tagjai; állami részről Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Szilágyiné Bátorfi Edit bécsi nagykövetet; Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány tiszteletbeli elnöke; Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke.
A szentmisén felemelő zenei szolgálatot a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekkara végzett, Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála vezényletével. Orgonán Lakner-Bognár András, a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház orgonistája játszott.
Michael Staberl elöljáró elmondta: ez a Magyarok Nagyasszonya-zarándoktemplom, a 14. század óta a kegyszobor ebben a templomban lett kitéve. Sok magyar szent látható a bazilikában, így Szent István, Szent László, Szent Imre herceg is. Megtiszteltetés, hogy Mindszenty bíboros 1975 és 1991 között itt nyugodott. A bíboros egy szentévben halt meg, most újból egy szentévben jöttünk el Mariazellbe, hogy megünnepeljük őt – fogalmazott Michael Staberl, majd megköszönte Mindszenty bíboros szobrát Mariazell nevében.
Quintana Pedro Lopez bécsi apostoli nuncius köszöntötte az egybegyűlteket. „Mindannyian hálás szívvel veszünk részt ezen a szentmisén, amelyet Isten tiszteletreméltó szolgája Mindszenty József bíboros emlékére ajánlunk fel, aki a 20. század nagy hitvallói közé tartozik” – kezdte köszöntését, és közvetítette XIV. Leó pápa köszöntését.
Beszédében a nuncius rámutatott: „Mindszenty József egész életében azt a keresztet hordozta, amelyre népe volt felfeszítve. Egész életét ez a kereszt határozta meg, amelyet rendíthetetlen bátorsággal vitt vállán.” Megemlékezett arról, hogy 1946 februárjában XII. Piusz pápa saját kezűleg tette Mindszenty József fejére a bíborosi kalapot, majd négyszemközt figyelmeztette, ő lesz az első a harminckét bíboros közül, aki vértanúságot szenved. És valóban,
a magyar prímás saját testén viselte a kommunista egyházüldözés jeleit. Megírta emlékiratait, hogy a világ megismerhesse a sorsán keresztül Magyarország és Egyházának keresztjét.
Amikor Mindszenty bíboros 1975. május 6-án Bécsben, az Irgalmasrendi Kórházban elhunyt, VI. Pál pápa így jellemezte őt: „Egyedülálló pap és jó pásztor volt.” Mindszenty bíboros története a kereszté, amelyet mindig méltósággal és rendíthetetlen hittel hordozott.
Quintana Pedro Lopez nuncius elmondta: Mariazell nemcsak Ausztria legjelentősebb Mária-kegyhelye, hanem sok éven át a magyar nép csendes reménységének helye is volt, hiszen itt nyugodott Mindszenty bíboros teste, amíg azt vissza nem szállították szülőhazájába, aki így a határokon átívelő összetartozás jelévé is vált.
Ez a bazilika a szabadságért mondott imádság helye volt, Mindszenty bíboros pedig a magyarok számára a soha el nem múló remény jele lett.
A nuncius végül kérte: „Adja meg e rendíthetetlen pásztor élete és tanúságtétele nekünk is ma a bátorságot, hogy kiálljunk az igazságért és a szabadságért.”
Ezen a helyen kiemelten imádkozzunk Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért és magyar népünkért, melyért felajánlom a szentmisét – fogalmazott Udvardy György érsek bevezető szavaiban. – A főpap, aki kész volt pásztorként, főpapként életét áldozni népe üdvösségéért, legyen példa számunkra. Személyében közel jött hozzánk a vértanúság, ő bátorít minket imádkozni és harcolni a jóért.
A Jelenések könyvéből vett olvasmány és Szent János apostol első leveléből vett szentlecke után a Szent Máté könyvéből vett, nyolc boldogságról szóló evangéliumot Kuzmányi István diakónus olvasta fel.
Székely János szentbeszéde elején németül köszöntötte az ünneplőket, majd az evangéliumból kiemelte Jézus boldogságmondásaiból azokat, melyek különösen igazak Mindszenty József életére, aki szülőfalujából vette a magyarosított nevét.
1948. november 18-án, elfogatására készülve írta a főpásztor: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám népem szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos. Nem vádolom vádlóimat… Szívből megbocsátok nekik.” Mindszenty József szilárdan állt a történelem egy nehéz évszázadában, amikor Európát két világháború, a náci és a kommunista diktatúra borzalmai pusztították, bekövetkezett a trianoni békediktátum és az 1956-os szabadságharc vérbe fojtása.
A történelmi viharban honnan merítette az erőt, hogyan lett támasza, reményt adó apostola emberek millióinak? – tette fel a kérdést Székely János püspök.
Első erőforrása a szülői ház volt, az ima és az erényes élet helye, ahol hetente kétszer böjtöltek, esténként térden állva mondták a közös imádságot. Az édesanyja, Borbála imádsága és szeretete Mindszenty egész életét végigkísérte, beragyogta a börtön falait is.
Édesapja községbíró és több testület elnöke volt. Amikor a kis Józseffel szavazni indultak, az édesapja, Pehm János a fia kezébe adta a nemzeti színű zászlót: Úgy markold, Jóska, ezt a zászlót, hogy se ember, se vihar ki ne tépje a kezedből!” Vannak-e ma is ilyen családi otthonok, amelyek az ima és az erényes élet bölcsői?
Mindszenty József bíboros szilárd helytállásának második forrása a fáradhatatlan lelkipásztori munka volt. Zalaegerszegi plébánossága alatt 19 templomot és 9 iskolakápolnát építtetett fel, 8 egyházi iskolát, 3 kollégiumot és egy idősotthont hozott létre. A szegényeken tűzifával, élelemmel, ruhával segített; évente 35 diák taníttatását fizette. Amikor a második világháború után bérmált, az éhezők miatt csak egyszerű ebédet fogadott el a plébánosoktól. Ha nem így alakult, a leves után kiment a temetőbe a papi sírokhoz imádkozni.
Veszprémi püspöksége alig másfél éve alatt új plébániák egész sorát alapította, és 11 új katolikus iskolát hozott létre. Később Máriaremetére több mint százezer férfinak vezetett gyalogos zarándoklatot, az általa meghirdetett Mária-év eseményein pedig összesen mintegy 4 és fél millió ember vett részt. Vajon vannak-e ma hozzá hasonló fáradhatatlan lelkipásztoraink?
Rendíthetelen kiállásának harmadik forrása a hit, az imádság és az aszkézis volt. Nagyböjt idején hetente kétszer kenyéren és vízen böjtölt, sokszor a földön aludt, naponta másfél órát imádkozott, gyónásait térden állva végezte. Mindig megvédte azokat, akiket jogtalanul bántottak; védelmére kelt a kigúnyolt cigánygyereknek, és tüntetőleg együtt sétált a zalaegerszegi rabbival. Szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, és követelte a zsidóüldözés megállítását.
A kommunista diktatúra kiépítésének éveiben a végsőkig igyekezett megvédeni az egyházi iskolákat és az Egyház szabadságát. A számkivetésben sem érzett keserűséget, a hit öröme adott erőt szolgálatához. Vajon van-e hasonlóan erős, a szenvedések között is örömet adó hitünk? Vajon tudunk-e áldozatot hozni érte? – tette fel a kérdéseket a szombathelyi megyéspüspök.
A kommunista pártállam nem tűrte sokáig Mindszenty bíboros sziklaszilárd kiállását, közép-európai bíboros társaihoz hasonlóan ő sem kerülhette el a vértanúsorsot. Rákosi Mátyás 1948. december 16-án Moszkvában kapta meg Sztálintól a bátorítást az elfogatásához. Mindszenty bíboros így írt erről: „Én láttam a mennyezetig vérrel befrecskelt pincéket, a vízvezeték csöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregését a halálpincék előtt, hogy a megkínzottak segélykérést ne hallják künn…”
A kirakatper előtti hetekben az ételébe idegrendszert károsító mérgeket kevertek, éjszakánként órákon át verték, megalázták, nem engedték egy percre sem aludni. Amikor azután 1956-ban, a szabadulása után megszólalt a rádióban, kifejezte, hogy senkivel szemben nem őriz haragot a szívében. Az egyik papja a szabadulása után meglátta arcán, hogy Mindszenty a börtönben szent lett.
Most, 50 évvel a halála után, amikor Mariazellben szobrot állítunk a tiszteletére, meg kell tanulnunk az életéből azt a három forrást, amely őt táplálta és éltette. Család, odaadó munka és imádság – ez Mindszenty bíboros üzenete ma számunkra.
Székely János püspök beszéde végén rámutatott: Rieger Tibor szobra minden gesztus nélkül a leghűségesebb pásztor egyéniségének belső forrását, békéjét és szilárdságát sugározza. Engedjük, hogy általa Mindszenty bíboros szóljon hozzánk. Legyen újra szent a családi otthon, legyünk újra tenni, alkotni képes magyarok, és legyünk újra az imádság nemzete! „Őszinte megtérés, ragyogó családok, hiteles és odaadott életű lelkipásztorok, élő keresztény közösségek nélkül nincs jövője a magyar kereszténységnek, a magyar kultúrának, de az európainak sem. Mindszenty bíboros prófétai üzenete ébresszen, ihlessen, mutasson utat mindannyiunknak!” – zárta beszédét a főpásztor.
Szentáldozás után Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg vezetésével közösen elmondták a Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért való imát.
A Himnusz és a Boldogasszony Anyánk eléneklése után a keresztet követve kivonult az asszisztencia, a Szent Sír Lovagrend és a Máltai Lovagrend tagjai, a papok és a püspökök a bazilika oldalában elhelyezett, aranyszínű anyaggal letakart bronzszoborhoz; követték őket a közélet képviselői és a zarándokok sokasága.
A letakart szobornál elhangzott Varga László-Sapszon Ferenc Mindszenty-éneke, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola előadásában.
Dominik Duka beszédében kifejezve csodálatát Mindszenty bíboros felé. Kiemelte: ő az egyike azoknak a 20. század első fele kiemelkedő alakjainak, akik döntő módon hatottak Európa és az Egyház életére.
Mindszenty bíboros fellépésének bátorságát méltatva elmondta, a bíboros istenellenes diktatúrákkal való szembenállása jelentősen támogatta és befolyásolta az elnyomó rezsimek elleni küzdelmet.
„Továbbra is szükséges személyének a Szentszék általi elismerése. Örömmel jelentem be, hogy
XIV. Leó pápa kijelentette, hogy a kommunizmus mártírjait nemcsak sürgősen rehabilitálni kell, hanem kultuszukat is meg kell erősíteni.”
Mindszenty szobrának leleplezése az első lépés ezen az úton – tette hozzá Duka bíboros, majd kijelentette, Magyarországot és Csehországot összeköti az ő alakja.
Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg beszédében emlékeztetett, mi volt Mariazellben a bíboros sírjának a felirata, majd életútját és végrendeletét ismertette.
Felidézte, amikor a bíboros koporsóját szállították Esztergomba: a határtól emberek sokasága fogadta őt a Himnuszt énekelve, a falvakban szóltak a harangok. Máriának szentelt ország és a bíboros közbenjárása által magunk mellett tudhatjuk a mennyországot – hangsúlyozta a főherceg.
Miközben Habsburg-Lothanringiai Mihály és Tábi Mihály leleplezte a szobrot, felcsendült Bárdos Lajos Isten, hazánkért című kórusműve.
Székely János püspök és Michael Staberl, a bazilika elöljárója megáldotta a Mindszenty-szobrot, amelyet elsőként Udvardy György és Székely János koszorúzott meg, majd a Mindszenty Alapítványtól Habsburg-Lotharingiai Mihály és Kovács Gergely.
Koszorút helyezett el a szoborhoz Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet asszony; Soltész Miklós államtitkár; Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke.
Ezt követően Mindszenty bíboros családja koszorúzott, majd Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja; a zalaegerszegi Mindszentyneum dolgozói és a zarándokok.
Engesztelő éneket hallottunk a kórustól a koszorúzás alatt; az ünneplő tömeg még csoportképeket készített az új szobornál.
Mindszenty József ideiglenes sírjának helye nem kaphatott volna méltóbb ajándékot ennél a bronzszobornál, melynek eddig csak mészkő-, gipsz- és márványváltozatát ismerhettük.
Forrás: Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Fotó: Merényi Zita
